Győri Abigél

Az elmúlt hetekben az egyik legfelkapottabb téma a hazai és nemzetközi sajtóban a halálbüntetés és az azzal kapcsolatos aktuális hírek. Az csak az egyik szelete a híreknek, hogy éppen melyik amerikai állam vezeti vagy épp törli el – az országon belül mindig is megosztó téma volt ez, ahol az álláspontok államonként változnak az évek során, a másik, nagyobb szeletét a híreknek azonban az európai bevezetési próbálkozások adják. Európa és az Európai Unió köztudottan ellenzi a halálbüntetést, jelenleg egyik európai országban sem létezik a rendszer. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy annak érdekében, hogy Amerikára is hatást tudjon gyakorolni az Unió, betiltotta a szükséges méreginjekció egyik alapösszetevőjének az exportját megnehezítve ezzel a börtönök dolgát.

Ennek ellenére néhány országban, például Törökországban, vagy sajnálatos módon hazánkban is felütötte a fejét a halálbüntetés intézményének bevezetési igénye. Az Európai Unió szervei teljes tiltakozással jelezték Orbán Viktor miniszterelnök felé, hogy még a téma felvetését is ellenzik, és vessen véget az erről szóló konzultációknak, mert a halálbüntetés bevezetése hosszú távon az ország Unióból való kizárását is vonhatja maga után – és könnyen előfordulhat, hogy a miniszterelnökünk ennek mindig is pontosan tudatában volt.

A nemzetközi feszültségeket pedig csak tetézik az olyan események, mint az arkansasi kivégzési hullám, ahol az április végén lejáró méreganyag összetevő miatt hét rabot terveznek kivégezni két hét leforgása alatt. Fontos hozzátennünk, egy olyan államról beszélünk, ahol tizenkét éve nem történt kivégzés. Felmerül az emberben a kérdés az aktuális hírek hallatán, ennyit számít az emberi élet? A halálbüntetés intézménye nyíltan válhat eszközzé a politikai csatározások során?

Források:

http://hvg.hu/itthon/20150610_Ket_Magyarorszagot_biralo_javaslatrol_is

http://index.hu/kulfold/2017/04/11/arkansas_11_nap_7_kivegzes_lejar_a_mereginjekcio_szavatossaga_felporog_a_halalbuntetes/

http://hvg.hu/itthon/20150611_Raszoltak_Orbanra_dobta_a_halalbuntetest

Kovács Máté

2017 január 22-én, két nappal Donald Trump beiktatása után az NBC News csatorna élő interjújában az elnök tanácsadójának, Kellyanne Conway-nek a szájából elhangzott az a szókapcsolat, amely az utóbbi években egyre inkább befolyásolja a politikai folyamatokat. Mégis egy ilyen magas rangú politikai szereplőtől ennyire kendőzetlenül kimondva könnyen lehet, hogy új időszámítás kezdetét jelenti a politika világában.

A helyzet előzménye az volt, hogy Sean Spicer fehér házi szóvivő, mindenféle bizonyíték nélkül, sőt inkább azok ellenére azt állította, hogy az elnök beiktatási ünnepségén voltak a legtöbben valaha. Mikor a riporter arról érdeklődött Conway-nél, hogy miért volt szükséges Spicer első megszólalásakor rögtön egy nyilvánvaló hazugságra, a tanácsadó azt válaszolta: Spicer nem valótlanságokat állított, hanem alternatív tényeket.

A politikusok, elemzők már régóta tökéletesre fejlesztették azt a képességüket, hogy például gazdasági mutatókat vagy közvélemény-kutatási adatokat mindig az adott érdeknek megfelelően magyarázzanak. Az utóbbi időben egyre elterjedtebbé vált az is, hogy ha már nem lehet kimagyarázni magukat, akkor az adatokat szolgáltató forrás hitelességét kérdőjelezik meg. Az azonban a modern demokráciákban, főleg az USA-ban a legmagasabb politikai szinten példa nélküli, hogy valaki teljes valótlanságot állítson és ezt tulajdonképpen be is ismerje. Az alternatív tényekkel ugyanis egy probléma van, hogy nem léteznek – vagy legalábbis nem szabadna létezniük. Trump stábjának alternatív tényei, a saját szavazótáborának szánt tényeket jelentik. Ők azok, akik hisznek ezekben, számukra ugyanis nem attól válik valami a politikában igazzá, hogy arra megcáfolhatatlan bizonyíték van, hanem hogy hisznek-e annak, aki mondja.

Ez a kifejezés szoros összefüggésben áll a 2016-ban az év szavának választott post-truth-szal (valóság utáni), illetve az álhírekkel. Ezek a fogalmak mind ahhoz a jelenséghez kapcsolódnak, hogy az utóbbi időben az emberek egyre inkább elszigetelten, egyfajta buborékban élnek. A világról kapott információik kizárólag olyan hírforrásokból származnak, amelyek előre tudhatóan az ő véleményüket, az ő percepciójukat fogja megerősíteni. Az egyéb oldalról érkező információkat nem csak, hogy nem hiszik el, hanem már nem is érdeklik őket. Ebből előbb-utóbb az következi, hogy a saját táborukból származó információkat mindenféle kontroll nélkül igaznak fogják venni, míg a másik oldal, ha ellentéteset állít, akkor biztos, hogy hazudik. Ez egyrészt ellehetetlenít mindenfajta értelmes párbeszédet, másrészről nagyon veszélyes fegyvert ad a politikusok kezébe, akik azt hitethetnek el saját szavazóikkal, amit csak akarnak.

A „valódi” tényeknek van egy nagyon fontos tulajdonságuk: mindenki egyetért abban, hogy igazak, ezáltal alapját képezik annak a manapság fájóan hiányzó minimális politikai konszenzusnak, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy polgárok, országok békében, egymással együttműködve tudjanak élni. Leegyszerűsítve, személy szerint nagyon nem szeretnék megtapasztalni egy olyan világot, ahol a politikai szimpátia határozza meg, hogy arra a kérdésre, hogy mennyi 1+1, ki mit gondol helyes válasznak. Ugyanis ha többek számára nem a 2 a helyes válasz, az beláthatatlan következményekkel járhat.

http://edition.cnn.com/2017/01/22/politics/kellyanne-conway-alternative-facts/

http://hvg.hu/kultura/20161116_oxford_dictionary_ev_szava

Tóth Gabriella

Baráti beszélgetések, találkozások alkalmával sűrűn felmerül a politika, főként a magyar politikai helyzet egyedülállósága miatt. Pártok gyakorlatilag megszűntek létezni, az egypártrendszert csak tankönyvekben olvastuk és nagyon távolinak éreztük- manapság azonban mindennap egyre közelebb kerülünk ehhez. „Hogy jutottunk idáig?” merül fel a kérdés általában. „Tenni kell valamit” …és ekkor megpróbálunk egy fiktív alternatívát felvázolni, hogy mi hogyan csinálnánk, hogyan alapítanánk pártot.

• Lehető legobjektívabb politikai helyzetelemzés a jelenlegi állapotról- minél egyszerűbben megfogalmazni és előadni a magyar emberek számára, hogy hol tart az ország. Véleményem szerint jó kezdeményezés a Jobbik plakátkampánya, figyelemfelkeltő és megragad az emberben: ezt lehetne tovább vinni, egész mondatokkal elmagyarázni, hogy pontosan a lopás hogyan történik; hogyan vándorol a munkavállaló fizetése Mészáros „Pénztáros” Lőrinc zsebébe, vagy a bevándorló/migráns ellenes hangulat és idegen-gyűlölet kampány ellenére miért érkezik folyamatosan egyre több külföldi a letelepedési kötvények hatalmas mutyibizniszével Magyarországra.
• Egyszerű és „nagyszerű” érvek, elvek és célok megfogalmazása, hogy pl. a tápiószecsői nyugdíjasok körében ugyanolyan világos és érthető legyen az üzenet, amit a párt képvisel, mint a fővárosi-vidéki egyetemi hallgatók, vagy szakmunkások-szakemberek. Pl. egy beruházás megvalósulása, folyamatosan nyomon követhető legyen az emberek számára, akár egy játszótér vagy park létrehozása, egy kórház nővér szobájának felújítása- akár online, folyamatosan frissülve vagy a helyszínen, plakátokkal üzenni, hogy a befektetett pénz valóban elérte a célját: egyre több és több ilyen projektet kel véghez vinni, hogy bizalmat ébresszen a párt. (Kis projektekkel kezdeni az elején)
• Támogatók és tagok bevonása annak érdekében, hogy a cél közösséget formáljon és ne uralkodjon el az „én úgysem tehetek semmit, felettem dől el” -érzés. Fontos folyamatosan mondani és bizonyítani, hogy minden egyes cselekedet a jó ügy érdekében számít- kezdve pl. onnan, hogy a cigarettacsikket a kukába dobjuk, így nem szemetelünk és egy mikronüansznyit már hozzájárultunk a környezetvédelemhez. Fontos, hogy ezeket az általános „jó cselekedeteket” mindig kiemeljük, mert ezek nem párthoz köthetőek, nemi és vallási hovatartozást sem sértenek.

És általában idáig jutunk. A jó ötletig, ötletekig, hogy mi kellene, hogyan kezdenénk. Merszünk még nem volt hozzá, hogy nyilvánosan is elismerjük. Na de majd a Momentum!

Kocsis Imre

Az USA alapítói annak idején egy olyan rendszert álmodtak meg, ahol az emberek kiválasztanak tehetséges embereket, akik aztán intézik az ország ügyeit. Ezt elnevezték köztársaságnak.

Azonban idővel a pénz korrupttá tette a rendszert, ami azt jelentette, hogy az igazi erő, az igazi hatalom a gazdagok kezébe került. Ők kontrollálták a médiát, aminek a segítségével a szavazók döntéseit is befolyásolták. Vagyis az irányítás a felső 1% kezében van, és a többieknek nincs igazi befolyásoló ereje. Ez idő alatt a társadalom sokat fejlődött. A rabszolgaság megszűnt, a nők szavazati joghoz jutottak, és manapság a melegek már házasodhatnak. De mindez csak azért történhetett meg, mert a felső réteg így akarta. A gazdagok egyre gazdagabbá válnak, innentől kezdve nem sok minden érdekli őket. Nem akarják, hogy a szegényebb rétegek lázongjanak, tehát engedményeket tesznek nekik. A drogkartelek is hasonlóképpen működnek; szolgáltatásokat adnak a helyieknek, hogy maguk mellé állítsák őket.

Napjainkban egy újabb fordulathoz érkeztünk. A közösségi médiának köszönhetően, a legmeggyőzőbb nézetek és ötletek mindig hallgatóságra találnak. A felső 1%-nak megszünt a totális kontrolja a médiára. Bárki, aki elég meggyőző tud lenni érvényesülhet, csupán egy okostelefonra van szüksége.

Ebben az új rendszerben egy olyan képzet “rábeszélő”, mint Donald Trump vagy Bernie Sanders a közösségi médián keresztül nagy tömegeket elérhet. Nagyobb befolyása van a “közembernek” mint eddig bármilyen rendszerben.

Trump kapcsán megfigyelhető, hogy az emberek minden kis eseményt figyelemmel kísérnek, figyelik az ilyen-olyan csetepatékat. Persze ott lehet a félelem, hogy ezek a kis dulakodások felerősödnek. De ezt a problémát megoldja a közösségi media. Trump minden embere tisztában van azzal hogy a világ figyel. Minden, a zsebekben lapuló okostelefon egy direct kapcsolódás a világ bármely részéhez. A Trump támogatók pedig tudják, hogy egy nagyobb botrány a jelöltjük bukását jelentené.

Szokták mondani, hogy a gonosz mindig ott jön elő, ahol senki nem várná. És ha ezt nem érzékelik időben nagy kellemetlenségeket tud okozni. Viszont a közösségi médiának “rajta van a szeme” a gonoszon is. Vagyis megelőzhetőek általa ezek a nagyobb kellemetlenségek. De ezek a tényezők vajon azt jelentik, hogy a mostani rendszer hatékonyabb és jobb az előzőeknél? Ezt úgy gondolom, nem jelenthetjük ki egyértelműen, egy viszont biztos. A közösségi media rendesen megbolygatta a politikai életet.

Balázs Orsolya

Donald Trump, habár nem a legnépszerűbb politikai személyiség, de azt elismerhetjük, hogy az egyik legismertebb és egyben legmegosztóbb szereplője az amerikai választásoknak. Ezt egyrészt képviselt elveinek és programjának köszönheti, másrészt számos politikai témával kapcsolatos oldalon olvashatunk arról, hogy milyen zseniálisan “juttatta magát a piacra”, valamint él a marketing eszközeivel. Kampánya során elsősorban a fiatal felnőtteket, valamint a Z generációt célozta meg, melynek középpontjában a közösségi média felületek álltak, gyakorlatilag monopolizálva azokat és megalkotva az első olyan politikai kampányt, ahol a social media jelentősége akár nagyobb mértéket ölthet, mint a televíziós kampányok.

Connor Blakely szerint Trump elsődleges célja, hogy reakciót váltson ki az emberekből a tetteivel/megnyilvánulásaival, legyen az pozitív vagy akár negatív, amivel elérheti, hogy állandó szereplője legyen a top 10 aktuális témának mind Facebookon, mind Twitteren, amit végül a javára fordíthat. Tisztában van a saját megítélésével, ennek megfelelően alakítja a különböző témákat és engedi szabadon a híreket, amik aztán lehetővé teszik az ő folyamatos jelenlétét. Egy másik eszköze, mellyel sikert arat célcsoportja körében az a hitelesség, amit tükröznie kell minden csatornán, minden üzenetében, ezzel kialakítva a saját erős, hiteles márkáját és melynek segítségével a furcsának tűnő és kevésbé jó ötleteit is meg tudja védeni és eladni a közönségének. Zárásként kiemelnék egy nagyon jelentős szempontot, melyet Trump az egész kampánya során figyelembe vesz és alkalmaz, ez pedig az egyszerűség. Ahogy egy termék esetében, úgy Trump a politikai kampánya során is törekszik az egyszerű, de hatásos üzenet megfogalmazására, ezzel elérve, hogy mindenki megértse és elfogadja azt, megadva a lehetőséget minden állampolgárnak, hogy magáénak érezze az általa képviselt ideológiákat. Úgy gondolom, hogy Trump figyelemre méltó módon kezeli a médiát és a tudatos használata egyértelmen segítette őt az előrehaladásban.

http://www.inc.com/chirag-kulkarni/what-donald-trump-can-teach-you-about-marketing.html

http://edition.cnn.com/2015/10/26/opinions/jones-

Balázs Orsolya

A 2016-os USA-ban esedékes választások jóval többről szólnak, mint a különböző képviselt ideológiák összecsapásáról, a jelöltek üzenetének közvetítése manapság már elképzelhetetlen lenne a marketing eszközök széles tárházának használata nélkül. Ezeken belül is egyre nagyobb szerepet kapnak a kampány során a digitális eszközök, melyek lehetővé teszik, hogy a lehető legpontosabban érjük el célcsoportunkat, a lehető leghatásosabb módon. A dmnews.com egyik cikke részleteiben is taglalja a digitális világ előnyeit, valamint hátrányait a Sander’s kampány példáján bemutatva, mely alapul szolgált az alábbi bejegyzéshez is.

A technológia amellett, hogy hozzájárulhat kampányunk sikerességéhez, egyben akadályt is jelentve, úgy nevezett politikai zajt okozva hátráltathatja az üzenet továbbítását, azaz az indulóknak nem csak vetélytársaikkal kell szembeszállniuk, hanem kontrollálni kell azt a hatalmas keringő információmennyiséget, ahol egyszerre van jelen a pozitív és negatív információk halmaza, kapcsolódva egymáshoz különböző felületeken megjelenve, tömegeket elérve nap mint nap. Sanders csapata az online és offline eszközök megfelelő kombinációjával igyekszik megcélozni célcsoportjukat, melyek közül az alábbiakat emelhetjük ki: digital, social, mobile, e-mail, valamint a személyes interakciók.

Digital: Minden jelölt rendelkezik egy weboldallal, ahol a szavazók megtehetik adományaikat, valamint olvashatnak a programról és beszélgetéseket folytathatnak. Ezen felül megtalálhatóak az oldalon a különböző választási események, gyűlések, akár saját szervezésű összejöveteleket is szerveznek rajta keresztül, továbbá szállást ajánlhatnak fel, illetve kereshetnek a kampányútvonalon.

Social: A Facebook és Twitter lehetővé teszi a szavazók számára, hogy nyomon kövessék az aktuális eseményeket, illetve lehetőségük van arra, hogy ezeket megosszák és beszélgetéseket indítsanak az adott témában és a többi szimpatizáns között barátokra találjanak, kiépítve ismerettségi hálózatukat.

Mobile:  A mobileszközök sem maradnak ki a fókuszban lévő digitális eszközök közül, QR-kódok segítségével könnyedén szerezhetnek információkat eseményekről, valamint jelentkezhetnek rájuk.

Email: Ez a csatorna főként az adományozást szolgálja, de emellett természetesen a toborzásnak is az egyik eszköze.

Személyes kapcsolatok: A személyes kontakt továbbra is nagyon fontos szerepet játszik a kampány során, ezért a helyi személyes megjelenések, rendezvények, az esetleges door-to-door látogatások továbbra sem elhanyagolhatóak, mivel ezek során jöhet létre olyan mértékű közvetlen kapcsolat, mely elősegíti az elköteleződést, valamint serkenti a szavazóvágyat.

Forrás:

http://www.dmnews.com/multichannel-marketing/fueling-the-bern-through-multichannel-marketing/article/483668/

Holstein premium

Érdekes trend, hogy a nívós Hoffingtonpost összesített felmérései alapján pillanatnyilag egyik korábban„jelentős” elnökjelölt népszerűségi arányai sem kifejezetten mutatnak kedvező képet a korábbi választások ikonikus figuráihoz képest, vagy akár a jelenleg elnöki hivatalában lévő Obamához, hogy egyéb hivatalokban lévő politikus kollegáihoz képest sem.

Külön érdekes ez a jelenség azt figyelembe véve, hogy a választási kampányok lassan-lassan a hajrá szakaszba érnek, és többnyire ekkora már körvonalazódik a klasszikus oldalak leginkább jelentős erős jelöltjeinek személye. Ezzel szemben jelenleg még igen csak formálódik ez a küzdelem a két oldalon belül is, ahol komoly ellenfelek törnek felfelé házon belülről is (már amennyire lehet egy lapon kezelni az egyis jelölteket republikánus vagy éppen demokrata „hovatartozásuk” alapján).

Érdekesség továbbá, hogy a republikánus és demokrata oldal két eddig legjelentősebb személyisége (többek között az aktív média figyelem és láthatóan hatékony negatív kampányok, támadások következtében), Donald Trump és Hillary Clinton népszerűségi indexei is romló tendenciát mutatnak az elmúlt hetekben.

Ezzel szemben például az éppen „éledezőben” lévő demokrata Bernie Sanders népszerűsége rohamosan növekszik, ezzel fokozva a demokrata-párti szavazók táborát.

Hozzá hasonlóan a kezdetben nem különösebben jelentős John Kasich republikánus jelölt népszerűsége is felfelé ível. A már kezdetben is negatív színben tetszelgő Ted Cruz republikánus jelölt az utóbbi hónapokban produkált mélyrepülését követően jelenleg a legkevésbé favorizált jelölt címet élvezheti a republikánusok között.

Jelenleg a republikánus oldal „népszerűtlensége” jelentős százalékpontokkal (48 vs 58) megelőzi a demokratákét, ám a jelenlegi dinamizmust figyelembe véve még messze nem szabad hosszabb távú kijelentéseket tenni a versenyfutás végkimenetelét illetően.

Természetesen ezek az adatok nem reprezentatívak, valamint validitásuk sem teljes mértékben tekinthető relevánsnak, mivel ezek a százalékos arányok a favorizálás és nem-favorizálást is szemléltetik, amely mellett harmadikként a „még bizonytalan” kategória is feltüntetésre kerül, ám a szavazók jelöltek iránti attitűdjeit igen jól szemléltetik.

Lényeg a lényeg, még mindkét oldalon elbillenhet a mérleg nyelve ha a jelöltek megítélését vennénk alapul, ám ugye a szavazatok ettől más képet is mutathatnak. Az biztos, hogy most sem lesz unalmas az amerikai elnökválasztás, hogy is lehetne…

http://elections.huffingtonpost.com/pollster/donald-trump-favorable-rating

http://www.politico.com/story/2016/03/trumps-popularity-nosedives-in-critical-stretch-221320

Holstein Premium

Számtalan cikk jelent meg a republikánus jelölt váratlan „szárnyalásának” kezdete óta, amely azzal foglakozott, hogy honnan is tehetett szert ilyen népszerűségre egy a politikától akadémiai és szakmai szinten ilyen távol álló személy, mint Donald Trump.

Politikai programját tekintve nem találhatunk újszerű, úttörő pontokat, vagy valami különleges egyvelegét politikai ideológiáknak, mely az Egyesült Államokat várhatóan kiemelné lassan halványodó világhatalmi pozíciójából. Ezzel éppen ellenkezőleg, szélsőséges személyiségével, nyilatkozataival, már-már pofátlanság határait súroló megnyilvánulásaival nyerte meg magának szavazatok millióit (egyelőre).

Rengeteg híve azonban nem is hiányolja a szakmai kidolgozottságot, megalapozottságot, mondván, kaptak abból éppen eleget az elmúlt két periódusban, és lám, hová lett a világ. Őket más dologgal nyerte meg Trump, nézzünk erre pár példát (www.theatlantic.com):

-        „Trump nagy birodalmat vezet. Az országnak sikerre van szüksége, ki lenne jobb, mint egy vállalkozó, aki több ezer embert irányítva és „eltartva” futtatja csúcsra vállalkozásait. „

-        „Trump egy egocentrikus őrült, ebből adódóan kizárt, hogy ne vezesse sikerre az országot”

-        „Trump a jövőt építi. És házakat.”

-        „Trump egyszerű és egyenes – nem magyarázkodik, nem játszik, hanem megmondja, és nyer”

-        „Trump is HOPE” – kiváncsi lennék mit szól ehhez szegény Bill, hisz ott született.

-        „A rendszer szar, és Trump nem hülye. Tudja, hogy a káosz őt szolgálja.”

Összességében el kell ismernünk, hogy nem megalapozatlan személyiségének sikere. Egy sikeres férfi, aki sikerre szomjazik, és azokat az embereket szólítja meg, akik ezt is akarják látni. Láttunk már arra példát a világtörténelemben, hogy sikeres vállalkozókból, gazdasági szempontból befolyásos emberekből lettek elnökök, egyesek nem is rosszak.

Azonban nem elhanyagolandó viszont az a tény sem, hogy megálmodását tekintve nagy valami nagy erőfeszítést igénylő, színtiszta jobboldali, idegengyűlölő, fasiszta, homofób, fegyver és pénzimádó, sikerszomjas, lóerőmániás és egyéb fallikus szimbólumokat felvonultató „politikai programja” miért tud ennyire érvényesülni éppen most. Azokban az években, amikor az USA világhatalmi pozíciója halványodni látszik, miközben rég nem látott csúcson a terrorizmus, az örök ellenség Oroszország külső-belső feszültségek miatt zúgolódik, Észak-Korea rakétákkal játszik, legális a marijuana több államban, és még a melegek is házasodnak.

Egy friss kutatás (www.vox.com) azt vizsgálta, a félelem, és az autoritás iránti igény között milyen kapcsolat áll fenn, hogyan jelennek meg és befolyásolnak. Ennek eredményeképpen egyértelmű kapcsolatot állapítottak meg a kutatók a Trump-szavazók esetében az autoritás iránti igény, és fent említett „fenyegétesektől” való félelem között. Fontos elemek voltak náluk a katonai erő használata, fegyverviselési jog, bevándorlók elleni szigorított intézkedések, valamint általánosságban minden tevékenység, amely a terrorizmus elleni harccal összefűzhető.

A félelem egy igen erős motivátor. Trump erre remekük rátelepedett, amely mellé karizmát, rendkívüliséget, meglepetést is társít. Láttunk már arra példát, hogy ezen két oldal közül az egyik elég volt egy mandátum újbóli megnyeréséhez, csak sajnos ahhoz két repülőre volt szükség, és utána nagyon sok másra.

Merétei Márkó 

Megszavazták a vasárnapi boltzár eltörlését? Ez a kérdés érdekelte leginkább az országot az elmúlt időszakban. Az index.hu megkérdezte az utca emberét mit gondol erről. A vélemények megoszlónak tűntek. Az egyik oldalról az emberek örülnek, hogy a vasárnap is eltudnak menni a nagyobb szupermarketekbe vásárolni, mivel sok embernek csak akkor van ideje érdemben ilyennel foglalkozni. A másik oldalról viszont, pont úgy gondolja az utca népe, hogy azt a napot vették el a családoktól amit nyugodt környezetben, otthon tudnak tölteni. A vasárnapi boltzár kérdése tehát a mai napig nem letisztázott, hogy milyen sikereket, illetve, hogy milyen kudarcokat ért el. Egy biztos, ez az ellenzék részéről egy nagy csapás volt a Fidesz irányába. Egy esetleges népszavazáson majdnem biztos, hogy az eltörlés mellett szavazott volna a nép többségben.

Az média hasábjain megjelenő gondolatokat elővéve:

Gulyás Gergely Fideszes képviselőt idézve „A társadalmi szolidaritás és a polgári Magyarország is vereséget szenvedett. De egy demokráciában a nép szava a legfőbb törvény.” Ez mondat akár egy bukott tanuló szájából is elhangozhatott volna, aki az utolsó szó jogán próbálja magyarázni a bizonyítványát.

„A kereskedelmi dolgozók bejelentették hogy tüntetnek.” Ezt a nézőpontot tekintve senkit nem köteleznek a munkavégzésre, az dolgozik aki magasabb jövedelmet szeretne realizálni. A bérpótlék amit kapnak munkavállalók, egy extra kiegészítés számukra amit családjukra tudnak elkölteni.

Egy pontján mindenképpen javulást is hozott a zárva tartás. A „kiskereskedelemben 5,7%-os bővülés volt kimutatható a KSH adatai alapján”, amely a hazai kiscsaládokat támogatta, nem pedig a külföldi multik zsebei ömlesztette a pénzt. Ezért számukra szintén nagy érvágás a törvény eltörlése, mert számukra a vasárnapi boltzár igencsak kapóra jött. Ezeknek a családi kisboltoknak már az első hétvégén érezhető volt az igen erős visszaesés.

Összeségében úgy gondolom, hogy az ellenzék bizonyította, hogy van elég erő az bennük ahhoz, hogy felvegyék a harcot a kormánnyal, és hogy olyan lépéseket tudjanak tenni, amivel azt sugallják az emberek felé, hogy az Orbán féle diktatúra nem megtörhetetlen és igen is összefogással és ésszerű döntésekkel gyengíthető folyamatosan.

Úgy gondolom hogy bár a vasárnapi programok tárháza ezzel egy kicsit beszűkült, és még én sem vagyok vele tisztában, hogy mit csinálok vasárnap, de legalább már tudom, hogyha a barátokkal összeülök egy koccintásra egy meleg vasárnapi napon, akkor nem kell megijednem, ha kifogyunk a sörből!

Forrás:

http://index.hu/gazdasag/2016/04/07/vasarnapi_boltzar_egy_eve_nepszavazas/

http://index.hu/video/2016/04/11/vasarnapi_nyitvatartas_rogan_fidesz/

MV

A first lady kifejezést először 1877-ben vált ismerté az amerika nép körében, mikor Independent című újságban  Mary C. Ames használta az USA 19. Elnökének (Rutherford B. Hayes) beavatási ünnepsége tudósításában. Azóta világszerte egyet jelent a jótkénysággal és nőies finomsággal. Az elnöki feleségek kis mértékben ugyan, de igen meghatározó szerepet értek el az amerikai politikai életben és a Fehér Ház marketing tevékenységében, hiszen cselekdeteikkel éppúgy szimbólumokká váltak emberek körében, mint az USA első számú embere.

Az Amerikai Egyesült Államoknak 55 first lady-je volt George Washington elnökké választása óta. Nem minden esetben a feleség töltötte be e pozíciót. Bizonyos elnököknél a lánya, nővére, unokahúga, valamint menye viselte a címet. Lisa Burns[1] 2008-as first lady-kről szóló könyvében négy meghatározott korszakra osztja el a first lady-k megítélését:  közszemélyiség (1900–1929);  politikai híresség (1932–1961); politikai aktivista (1964–1977); és politikai betolakodó (1980–2001). Az 55 first lady közül egyre a mai napig mind a négy tulajdonság leírható.

Bill Clinton, az USA 42. elnöke, Monica Lewiskny botrányával vált globálisan közismerté 1998-ban. Felesége, Hillary Clinton kitartott férje mellett és támogatásával próbálta megőrizni az emberek bizalmát. Így Clinton népszerűsége kis mértékben csökkent elnöksége utolsó ciklusának végén, még annak ellenére is, hogy nem mondott igazat az első vádak után. Hillary Clinton, jelenleg az USA külügyminisztere és a demokratikus párt egyik elnöki jelöltje, 1994-2000 között volt az amerikai nép first lady-je. Férjétől igen nagy politkai teret kapott és számos olyan problámát próbált kezelni (állami oktatás és egészségügy – „Hillarycare”), amellyel igen nagy port kavart a politikai vezetők körében.  Ennek hatására demokraták népszerűsége csökkent és értékes kongresszusi helyeket veszítettet. Emiatt háttérbe is kényszerítették és politikai tevékenységét korlátozták. Hillary Clinton esetleges megválasztásában az érdekesség nemcsak az lenne, hogy az USA első női elnöke kerülne hatalomra, hanem az USA első first gentleman-je is beiktatásra kerülne. Vajon Bill Clinton milyen szerepet töltene be a Fehér Házban és felesége támogatásában?

[1] Burns, Lisa M. (2008). First Ladies and the Fourth Estate: Press Framing of Presidential Wives. DeKalb, IL: Northern Illinois University Press. ISBN 978-0875803913.