Nemeth Zoltan
A demokratikus választásokról a legtöbbeknek egy idealizált kép él a fejében, ahol minden szavazat egyformán számít, minden szavazó véleménye hasonlóképp fontos és csakis igazságos eredmény születhet. Persze minden választási rendszernek megvannak a maga sajátosságai, amelyek az etnikai, területi vagy népsűrűségi különbségeket próbálják „kiküszöbölni” az adott országban, szándékosan „torzítva” a szavazást valamilyen módon. Nehéz lenne egyértelműen kijelenteni, hogy minden ilyen szabály megalkotását a jó szándék vezérelte, legalábbis többször éri őket kritika, mint elismerő szó.
A leginkább szembetűnő példáért csak a 2016-os Egyesült Államokbeli elnökválasztásig kell visszamennünk, ahol Hillary Clinton hiába kapott közel 3 millió szavazattal többet (a durván 129 millió szavazatból) egy 48,2% - 46,1% arányú szavazati többséghez, az elektori kollégium szavazásán ez már egy 42,7% - 57,3% arányú vereséget eredményezett. A probléma még súlyosabbnak tűnhet, ha észrevesszük, hogy durván 100.000 szavazatnyi különbség hozhatott volna ezzel tökéletesen ellentétes eredményt, azaz arányaiban kb. az összes leadott szavazat 0,08%-a. Persze egyáltalán nem ez volt az első eset, hogy hasonló végeredménnyel zárult egy választás az USA-ban, valamint a kampányok is az elektori rendszer sajátosságai köré szerveződnek évtizedek óta, mintegy elfogadva a tényt, hogy egyes elektori székek mögött közel harmad annyi választó akarata áll, mint ahányat a többi képvisel.
Ennél persze azért közelebbi példa is létezik, hiszen Magyarországon is tartanak választásokat. A 2014-es országgyűlési választásokon először alkalmazott, 2011-ben frissen kialakított egykörös rendszerben is érdekes eredmények születtek. A 199 megszerezhető mandátum a kormányzó párt és a további három csoportosulás között 66,8% - 33,2% arányban oszlott meg, a szavazatok megoszlása ezzel szemben 46,7% – 53,3% arányú volt.
Ezek is ékes példái annak, hogy egy törvényes szavazáson maga a választást szabályozó törvény talán még fontosabb szereplő, mint a szavazó maga. Viszont a szavazók profilozásának és szavazat befolyásolási módszerek hatékonyságának drasztikus fejlődésével ezek a rendszer béli sajátosságok aránytalanul nagy hangsúlyt kapnak a végső eredmény meghatározásában - ahogyan ez megjelent a választókerületek és választási szabályok módosításának kritikáiban - mindkét választás esetében. Az az alapelv, hogy a többséget képviselik a kisebbség jogainak figyelembevétele mellett nagyon nehezen alkalmazható, ha nem objektíven meghatározható kik a többség. Persze érdemes azt is megjegyezni, hogy az elektori rendszert nem a regnáló párt találta ki és iktatta törvénybe.
http://www.businessinsider.com/ap-in-wisconsin-id-law-proved-insurmountable-for-many-voters-2017-5
https://krugman.blogs.nytimes.com/2014/04/13/legal-but-not-fair-hungary/?_r=0
