Győri Abigél
Az elmúlt hetekben az egyik legfelkapottabb téma a hazai és nemzetközi sajtóban a halálbüntetés és az azzal kapcsolatos aktuális hírek. Az csak az egyik szelete a híreknek, hogy éppen melyik amerikai állam vezeti vagy épp törli el – az országon belül mindig is megosztó téma volt ez, ahol az álláspontok államonként változnak az évek során, a másik, nagyobb szeletét a híreknek azonban az európai bevezetési próbálkozások adják. Európa és az Európai Unió köztudottan ellenzi a halálbüntetést, jelenleg egyik európai országban sem létezik a rendszer. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy annak érdekében, hogy Amerikára is hatást tudjon gyakorolni az Unió, betiltotta a szükséges méreginjekció egyik alapösszetevőjének az exportját megnehezítve ezzel a börtönök dolgát.
Ennek ellenére néhány országban, például Törökországban, vagy sajnálatos módon hazánkban is felütötte a fejét a halálbüntetés intézményének bevezetési igénye. Az Európai Unió szervei teljes tiltakozással jelezték Orbán Viktor miniszterelnök felé, hogy még a téma felvetését is ellenzik, és vessen véget az erről szóló konzultációknak, mert a halálbüntetés bevezetése hosszú távon az ország Unióból való kizárását is vonhatja maga után – és könnyen előfordulhat, hogy a miniszterelnökünk ennek mindig is pontosan tudatában volt.
A nemzetközi feszültségeket pedig csak tetézik az olyan események, mint az arkansasi kivégzési hullám, ahol az április végén lejáró méreganyag összetevő miatt hét rabot terveznek kivégezni két hét leforgása alatt. Fontos hozzátennünk, egy olyan államról beszélünk, ahol tizenkét éve nem történt kivégzés. Felmerül az emberben a kérdés az aktuális hírek hallatán, ennyit számít az emberi élet? A halálbüntetés intézménye nyíltan válhat eszközzé a politikai csatározások során?
Források:
http://hvg.hu/itthon/20150610_Ket_Magyarorszagot_biralo_javaslatrol_is
http://hvg.hu/itthon/20150611_Raszoltak_Orbanra_dobta_a_halalbuntetest
