Liptak Mark

Nemrég jöttek ki a közvélemény-kutató intézetek adatai, mely alapján az látszik, hogy érdemben nem változik a Fidesz támogatottsága (Mediánt kivéve), miközben manapság szinte már mindenki Fidesz-ellenessé vált. Joggal vetődik fel a kérdés: most rohad a narancs vagy sem? Tényleg ilyen jó a Fidesz marketingje?

Hiába a sok stikli és arrogancia, ez nem okoz érdemi támogatottság-csökkenést a kormánypártnak. Egy Abcúg-cikk döbbentett rá, hogyha van Magyarországon olyan párt, amelyik ért a politikai marketinghez, akkor az a Fidesz. Megértették, hogy nem az a lényeg, hogy mit csinálnak, hanem hogy mennyire tudják azt eltitkolni/bagatellizálni. A cikkben falusiakat kérdeztek az aktuálpolitikáról. A válaszokból kiderül, hogy sokan mennyire tájékozatlanok. A politikai apátia oka, hogy egyszerűen nem foglalkoznak politikával, mivel úgysem tudnak érdemben beleszólni annak életébe. Azaz, hiába a gusztustalanul gyors meggazdagodás Mészáros Lőrincnél, az emberek nagyrésze nem tud róla, vagy csak nem érdekli, mert szerintük, nem tudnak ellene mit tenni.

Remekül el tudják adni a megmentő szerepét, aki megvéd a migránsoktól/Brüsszeltől. Mivel erős a propagandagépezet, ezért minden faluban látják a plakátokat, így még az is „tudja”, hogy Brüsszel/migránsok „rossz(ak)” és a kormány a „jó”, aki egyáltalán nem néz TV-t. Emiatt sokan gondolnak rájuk megmentőként, aki „védelmet nyújt”. Bár az emberek döntő hányada okos/gondolkodó, mégis sokan esnek áldozatául a propagandának, ami elég a vezető pozícióhoz.

Véleményem szerint, amit a Fidesz csinál, az erkölcstelen, ugyanakkor briliáns. Parádésan kebelezik be a sajtót/médiát és azokon keresztül tökéletesen nyomják az egyszerű üzeneteket a népnek, amik által sokan azt hiszik, hogy a kormány a jó, mindenki más a rossz.

LR

A megüresedett önkormányzati képviselői posztért igencsak nagy volt a verseny március végén Budapesten, a VIII. kerület 6. körzetében, a Magdolna negyedben. Ennek fényében időközi önkormányzati választást írtak ki, mivel Balogh István Szilveszter (Fidesz) lemondott mandátumáról. A megüresedett pozícióért Sántha Péterné (KDNP-s alpolgármester), Pityinger László (más néven Dopeman, civil jelölt), Király Éva (MSZP) és Románné Bolba Márta (evangélikus lelkész, független jelölt) indultak különféle választási kampányok kíséretében.

Bolba Márta, a Magdolnanegyed lakója, a józsefvárosi gyülekezet lelkésze (Magyarországi Evangélikus Egyház magdolnavárosi lelkésze) és a Közöd Civil Társaság (KCT) vezetője, független jelöltként indult a VIII. kerületi időközi önkormányzatképviselő-választáson. A helyi lapok is megemlítik, hogy a közélet iránti érdeklődése, cselekvő hozzáállása példaértékű. Az Evangélikus Gyülekezeti Ház számos közösségi programot nyújtott és nyitott intézmény révén csoportokat is befogadott.

E példa révén Márta egyik fő célja az volt, hogy a Magdolnanegyed közösségére is igaz legyen az itt tapasztalható fejlődés és közösség tagjaira való nagyobb figyelés. A példa mondanivalóját, az ezen keresztül megfogalmazott célt a kampányban is erőteljesen kommunikálták, mely az alábbi volt: „Én szeretnék lenni az az ajtó, amin keresztül a józsefvárosiak beléphetnek az egyre inkább erőddé váló önkormányzatba.”

Látható, hogy ez az erőteljesen kommunikált főmondat - illetve lényegében maga a kampány -, nem egy hős szerepet és egy ahhoz tartozó tudatosan felépített narratívát kíván felépíteni, sokkal inkább egy emberarcú megközelítésben szeretné feltüntetni független jelöltjét (hasonlatosan lelkészi pozíciójához). Amellett, hogy felismerték a valós problémákat a negyed lakónak és a kisebbség körében, a megoldási javaslatok mellett tehát az emberközpontúság és az elérhetőség sugallata volt a cél („Én veletek vagyok, én közétek tartozom”) a kialakított politikai kommunikáció során.

A civil szerveződések elnökeként azt vallja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van beleszólni a közügyekbe. Min egy civil szerveződés elnöke, úgy gondolja, hogy nem csak az egyének segítésén és a szemléletmódváltáson van a hangsúly, hanem azon is, hogy érezhetően szükséges a rendszerszintű változás. Emellett fontos az egyedi konrextus Józsefváros esetén, hiszem itt sem egyszerű a civil szervezetek helyzete, mellyel ő is tisztában van, hiszen nap mint nap tapasztalja a nehézségeket.

Kampánya során nem csak a tételmondatok emberhez közeli kommunikációján van a hangsúly, hanem a civil szervezetek megfigyeléseiből és egyéb más tapasztalatok által megfogalmazott valós problémák felszínre hozásán is. Nem csak stílusában és cselekedeteiben válik emberközelivé Márta, hanem annak szellemiségében is, hogy egyértelműen kommunikálja a potenciális szavazók felé (akiknek az érdekeit kívánja képviselni), hogy ők ugyanolyan jogokkal rendelkeznek mint bárki más, illetve szavazásukkor saját helyzetükhöz mérten racionálisan döntenek. E gondolatiságót jól reprezentálja az alábbi idézet: „Nyilván jól mutat politikai marketing szempontból a fejlesztés, de a fenntartás és a használhatóság már, mint lakossági szempontok, sokszor háttérbe szorulnak. Ez egy nézetbeli különbség: kinek mi a fontosabb, a látszat vagy a tényleges javulás? Én abban hiszek, hogy közösen, a helyi lakosok bevonásával lehet ésszerűen, lassan, emberségesen kezelni ezeket a problémákat.” A kampány erőssége tehát nem csak a valós problémákra válaszként adott programban rejlik, hanem annak egy eddigitől eltérő, őszinte kommunikációban is, mely felhívja a figyelmet arra, hogy ki kell lépni az eddigi narratívákból, melyek nem engedték közel a negyed lakóit az önkormányzathoz és más döntésekben releváns folyamatokhoz.

Hivatkozásjegyzék:

http://kettosmerce.blog.hu/2017/03/27/a_labda_csak_egy_szimbolum_bolba_marta_jozsefvarosert_kuzd

https://www.lokal.hu/2017-02-politikusnak-all-a-lelkeszno/

http://jozsefvaros.lutheran.hu/2017/02/22/bolba-marta-jozsefvarosi-evangelikus-lelkeszno-is-indul-a-keruleti-onkormanyzati-kepviselovalasztason/

Lengyel Balázs

A mindennapjaink során egyre többször kerül szóba, hogy az üzleti és politikai vezető pozíciókban a nők jelentősen alulreprezentáltak, sőt egyenesen akadályoztatva vannak az előrelépésben. A következőkben illusztrálni fogom, hogy ebből a felállásból a politikai hadigépezete miként volt képes fegyvert készíteni (és majdnem győzelemre vinni) Hillary Clinton-t a 2016-os amerikai, és Marine Le Penn-t a 2017-es francia elnökválasztáson. Talán pont abban rejlik egy női elnökjelölt legnagyobb erőssége, hogy ilyen kevesen művelik a szakmát.

Kezdésnek azt kell megértenünk, hogy az emberek identitások mentén határozzák meg magukat, például én férfiként rendelkezem férfi identitással és még egyetemre járok, ezért rendelkezem hallgatói identitással is. Az ember alapvetően igyekszik úgy cselekedni a mindennapjaiban, hogy megfeleljen az identitásairól kialakított képének  (Oyserman, 2009); (Reed, Forehand, Puntoni, & Warlop, 2012). Minél inkább kisebbségben érezzük magunkat egy identitással kapcsolatban, annál inkább előtérbe kerül az: ha 100 ember között csak 2 nő van, akkor az ő női identitásuk sokkal jobban érezhető, mintha fele-fele arányban lennének a férfiakkal. (McGuire, 1984) Abban az esetben pedig, hogyha valaki vagy valami fenyegeti ezen identitásainkhoz tásított képünket, akkor az ember keresi annak a lehetőségét, hogy igazolja a saját identitását a fenyegetés ellenében valamilyen cselekvés vagy információ útján. (GAO, WHEELER, & SHIV, 2008)

Hillary Clinton és Marine Le Penn egyaránt a női identitásuk előtérbe hozásával kívántak maguknak női szavazókat megnyerni, bár más területre fókuszáltak. Hillary Clinton a feminista mozgalom által hangoztatott problémákat ismételte (például az átlagos fizetésbeli különbségek) , amelyre megoldásként kínálta például a nevével fémjelzett „Nő kártyát”, a Trump-ot támogató embereket pedig (többek között) szexistának kiáltotta ki. Marine Le Penn a nők iszlámban betöltött előnytelen helyzetére és az azzal való szembenállásra helyezte a hangsúlyt a kampánya során. A séma nagyon hasonló: mivel a politikai elitben alulreprezentáltak a nők, ezért mind a két jelölt könnyen előtérbe hozhatja a női szavazóbázis női identitását, eléjük tár egy vagy több női identitásukat fenyegető tényezőt, aminek a megoldására pozícionálják magukat női jelöltként. A választást ugyan egyikőjük sem nyerte meg, azonban mindketten elég közel kerültek hozzá.

Mindezek alapján érdemes elgondolkodni Magyarország viszonylatában, hogy jelenleg milyen kihasználatlan politikai piaci tér rejtőzhet egy női miniszterelnök jelölt elindításában. Véleményem szerint téves az a feltételezés, hogy egy női jelöltnek nincs helye / lehetősége a mai társadalom politikai terében (a szavazók oldaláról nézve legalábbis). A kérdés az, hogy melyik párt figyel fel először arra, hogy ezt a stratégiát a magyarországi viszonyokra átültesse.

Források:

https://www.hillaryclinton.com/feed/what-official-hillary-america-woman-card-gets-you/

http://www.nbcnews.com/news/world/french-elections-marine-le-pen-backed-quiet-army-women-n748136

https://www.youtube.com/watch?v=QEzTSXFPTWc

Cikkek:

GAO, L., WHEELER, S. C., & SHIV, B. (2008). The "Shaken Self": Product Choices as a Means of Restoring Self-View Confidence. JOURNAL OF CONSUMER RESEARCH , 29-38.

McGuire, W. J. (1984). Search for the self: Going beyond self-esteem and the reactive self. Personality and the prediction of behavior, Academic Press , 73–120.

Oyserman, D. (2009). Identity-based motivation: Implications for action-readiness, procedural-readiness, and consumer behavior. procedural-readiness, and consumer behavior , 250-260.

Reed, I. A., Forehand, M. R., Puntoni, S., & Warlop, L. (2012). Identity-based consumer behavior. Intern. J. of Research in Marketing , 310-321.

Kocsis Bence

Néhány alapvető dolgot szeretnék első lépésként a bejegyzésben leírni, amivel a szavazók többsége nincs tisztában. A legelső ezek közül, hogy a stadionépítésre és fenntartásra elköltött összegek soha nem hozzák vissza az árukat. Ha befektetésként tekintünk rá, akkor a legrosszabb befektetések közé tartozik. Emellett az élsportban résztvevők egy nagyon szűk réteg, akik magyar viszonylatban jól élnek a klubfutballból, különösebb nemzetközi teljesítmény nélkül. A cikkemmel akkor szeretnélek megszólítani, ha nem jársz meccsre és nem futballozol az élvonalban.

Néhány példát említve a közelmúltból: az MTK nemrég átadott 5000 férőhelyes stadionjában 1300 fő az átlag nézőszám. A Debrecen 20 000 fős stadionjában 3000, míg a legnagyobb marketing értékkel rendelkező FTC klubban átlagban 6000 főt láthatunk a 19 000-ből. Ez a legjobb esetben is 30%-os kihasználtság, de leginkább átlagosan a 10 és 20 % közötti tartományba esik. A szemfüles olvasó már látja az összefüggést. Egy olyan világot lát, ahol a vállalkozás 20 %-os kihasználtság mellett kap pénzt a banktól. Ezt a pénzt soha sem fizeti vissza és kamatokról sem beszélünk, de a végén mégis dicsérik. Ezt mérlegelve emlékezz vissza, hogy te magad mennyit kaptál ingyen az életben! Ha valami nincs rendben összehasonlításkor, ne aggódj. Nem benned van a hiba!

Szerettél volna költeni valamire, amit nem engedhettél meg magadnak? Volt valamilyen kiadásod, amit a közelmúltban elhalasztottál? Szeretnél egy hobbit, ami kizökkent a mindennapokból? Ne aggódj, már választottak neked egyet. Eldöntötték helyetted, hogy mit kell szeretned.

 A szabad akaratod elveszik azzal, hogy a futball fals marketingértékére hivatkozva szolgálják ki a kormányközeli emberek igényeit. Persze ez néhányuknak jó üzlet. Talán a párezer ember is jól szórakozik hétvégén az mb1-es meccsen.

De mi lesz veled? Hagyod, hogy ne történjen semmi. A focit mindenki szereti, ettől lesz nemzetközileg is jó híre az országnak. Vagy lehet, hogy pont ettől van rossz hire? 

Felhasznált cikkek:

http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/nb-i-negativ-rekord-ilyen-keves-nezo-meg-nem-volt-2373959

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/hiaba-folynak-milliardok-stadionepitesekre-a-penz-nem-terul-meg-1302296

http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/bajnoki_merkozesek/nb_i/2016_2017/nezoszamok

http://hvg.hu/gazdasag/20141104_Kiemelt_beruhazas_lett_az_MTKstadion_epi

http://index.hu/sport/futball/2017/03/07/puskas_ferenc_stadion_190_milliard_koltseg/

https://mno.hu/sport/15-honap-alatt-elkeszul-az-uj-debreceni-stadion-1131568

Patricia Krcsma

Donald Trump elnökségének első 100 napos programja, az alábbiakat tartalmazta:

• A kongresszusi képviselők újraválaszthatóságának korlátozása
• A szövetségi alkalmazottak körében a munkaerőfelvétel befagyasztása (kivéve katonai, közbiztonsági és közegészségügyi területek)
• A „minden új szabállyal két meglevő szabályt el kell törölni” törvényalkotási elv
• Minden volt Fehér Házi és Kongresszusi tisztségviselőnek 5 évre szóló eltiltása a lobbitevékenységekről
• Tartós tiltása, hogy a Fehér ház tisztségviselői külföldi kormányzatok számára lobbizzanak
• Teljes tiltása, hogy külföldi lobbisták pénzt gyűjthessenek amerikai választásokra

Nézzük, az előbbiekből eddig mi valósult meg:

Szakértők szerint az első száz nap kritikus időszak, hiszen a kongresszus ilyenkor hajlamos engedményeket tenni, mert az elnökök mandátumuk elején a legnépszerűbbek. Trump esetében azonban úgy tűnik, más a helyzet.

Ugyan nagy tervekkel vágott bele a kormányzásba, viszont több fontos ígéretével is a falba ütközött: 

• Nem tudta lecserélni elődje egészségbiztosítási reformját, az Obamacare-t, amit megválasztása utáni első napon akart visszavonni.
• Megtiltotta ugyan a beutazást egyes muszlim országokból az Egyesült Államokba, de intézkedését a bíróság hatályon kívül helyezte.
• A teljes bevándorlási tilalom ötlete sem aratott osztatlan sikert, sok amerikai nagyvárosban kiálltak a menekültek mellett.
• A legnagyobb meglepetést Trump a külpolitikában okozta, amikor a közvetlenül is beavatkozott a szíriai polgárháborúba annak ellenére, hogy a kampánya során még támadta ezt a gyakorlatot.

Véleményem szerint Trump eddigi intézkedései aggodalomra adnak okot, kezdve az Észak-Koreához vezérelt figyelmeztető anyahajóktól, a szíriai bombázásokig, mert félő, hogy a köztudottan semmilyen kormányzói tapasztalattal nem rendelkező a cselekedetei által kirobbanthatja a 3. Világháborút. De bízom a tanácsadóiban, hogy ez nem fog megtörténni.

Források:

• https://888.hu/article-trump-meghirdette-elnoksegenek-elso-100-napos-programjat
• http://index.hu/kulfold/2017/04/24/donald_trump_associated_press_interju/
• http://hu.euronews.com/2017/04/25/trump-elso-szaz-napja-a-feher-hazban
• http://24.hu/kulfold/2017/04/10/kiakadtak-trump-leghangosabb-rajongoi-a-sziriai-bombazas-miatt/

Dobos Norma

A legújabb nemzeti konzultáció az „Állítsuk meg Brüsszelt!” témaköré épült. Olyan témákat tartalmaz a kérdőív, amelyekben Magyarországnak vitája van Brüsszellel. A kormány úgy véli, hogy most kell talpra állnunk és egyes kérdésekben ellenállni Brüsszelnek. Álláspontjuk szerint meg kell védeni a határokat és véget kell vetni a migráns biznisznek. Ezek mellett hazai kézben kellene tartani a rezsi és az adók meghatározását. Ahhoz hogy ezekben a témákban érvényesülni tudjon Magyarország az emberek támogatására van szüksége a kormánynak, ezért remélik, hogy minél több lesz a kitöltési arány.

A korábbi nemzeti konzultációkat, így ezt a jelenlegi kérdőívet sem lehet valódi megkérdezésnek tekinteni, mivel rejtett előfeltevések, bujtatott kérdések szerepelnek benne. Már alapszakos képzéseken tanítják az egyetemistáknak, hogy ha kérdőívet szeretnének készíteni, akkor nagyon fontos az, hogy a válaszadót semmilyen formában ne befolyásolják a kérdésfeltevésükkel, hiszen akkor nem kapnak valós eredményt. Különben ha befolyásolják a válaszadót, akkor felesleges is megkérdezniük, hiszen úgy is azt válaszolja majd a kitöltő, amit sugallnak neki. Ezek a kérdőívek igen nagy költségvetésűek (a jelenlegi nagyságrendileg 1 milliárd forintba került), az értelme megkérdőjelezhető és nagyon szűk csoportot érint. Nem olyan nehéz kitalálni, hogy mégis melyik az a szűk célcsoport a Fidesz esetében… igen a Fidesz-szavazók, ők adják a már eddig kitöltött 8% (május 2-5. közötti kitöltöttekről szóló adat) nagy részét, azóta eltelt már 1,5 hét, így lehet felcsúszott 10-12 %-ra. Hogy tovább növekedjen ez a szám Kósa Lajos megkérte a kormányt, hogy hosszabbítsák meg a kitöltési határidőt, hátha az a maradék Fideszes is elküldi a kérdőívet, így reprezentatívnak lehet majd titulálni az eredményeket és mehetünk is Brüsszelnek, hiszen ezt akarta a nép, vagyis a kormány.

Forrás:

http://index.hu/belfold/2017/05/12/csak_a_fideszesek_hajlandoak_konzultalni_a_kormannyal_a_tobbseget_zavarja_az_egesz/

http://index.hu/belfold/2017/05/16/kosa_fidesz_nemzeti_konzultacio_hosszabbitas/

Kurczina Gabriella

Emmanuel Macron 2017. május 14-én ünnepélyesen átvette az elnöki hatalmat az Elysée-palota vörösszőnyeggel borított épületében. Macron 39. életévével a legfiatalabb francia elnökké avanzsált. Mindezek mellett elég nagy port kavart, hogy felesége 24 évvel idősebb nála.

Brigitte Macron 1953. áprilisában született egy hatgyermekes család legfiatalabb sarjaként. Brigitte-nek már három gyermeke volt, amikor először megismerkedett Macronnal a Providence Jesuit középiskolában, ahol 1993 óta drámát tanított. Itt ismerkedett meg a leendő elnökkel és kapcsolatuk igaz szerelemmé nőtte ki magát.

Emmanuel Macron nyilatkozataiban egyértelműsíti, hogy Brigittet partnerként kezeli és nélküle nem lenne ott ahol van. Számos interjúban közölte, hogy rengeteg segítséget és támogatást kap feleségétől, illetve a kampány során ő volt a legközelebbi munkatársa is. Elkészítette az időbeosztását, szerkesztette a beszédeit és felkészítette a nyilvános szereplésekre.

Az Amerikában megszokott tradíció, hogy az elnök felesége közéleti szereplőként jelenjen meg, Franciaországban nem jellemző. De Brigitte Macron megtörni látszik ezt a hagyományt, és továbbra is azt tervezi, hogy aktív marad az elnök mellett.

A frissen megválasztott elnök is a következőket nyilatkozta:

„Lesz állása, hallathatja a hangját és rálát majd a dolgokra. Mellettem fog dolgozni, mint mindig is tette, de emellett közszereplő is lesz"

Természetesen a sajtó figyelmét sem kerülte el a korkülönbség és egyből szárnyra kaptak a rosszmájú pletykák. Rengeteg kritika éri az elnököt felesége miatt, pedig minden jel arra utal, hogy ez tényleg igaz szerelem. Felmerül a kérdés, hogy az amerikai elnök és felesége közötti korkülönbségnek miért nincs ekkora visszhangja. Valószínűleg azért, mert ott fordított a helyzet, és nem Melania Trump az idősebb, hanem épp ellenkezőleg.

Mindenesetre elmondható, hogy minden sikeres férfi mögött egy sikeres nő áll és az eddigi tények azt bizonyítják, hogy Emanuel és Brigitte Macron remek párt alkotnak.

Források:

https://888.hu/article-macron-rejtozkodo-felesege-nem-rejtozkodik-tovabb#

http://index.hu/kulfold/2017/05/14/macron_atvette_a_hatalmat_fraciaorszagban/

MM

Kampányüzemmódban ég az ,,ország" - ha ez így nem is igaz, az állítás első része a politikai elitre mindenképpen helytálló. És most nem a szokványos, már-már teljesen normálisnak tűnő négyéves, permanens kampányra gondolunk. Hanem arra a ,,klasszikusra", az országgyűlési választásokat megelőzőre. Az utcákat járva és a plakátokat figyelve legalább is könnyedén azt hihetné az ember: két-három hét múlva választ az ország. Mintha mindenki az utolsó erőtartalékait mozgósítaná. Valószínűleg bajban lenne az MSZP és a Jobbik egy-egy képviselője, ha azt a kérdést szegeznénk nekik, ugyan miért volt szükség egy évvel a választások előtt a miniszterelnököt, más kormánypárti politikusokat, üzletembereket plakátra téve a következő üzeneteket harsogni: ,,Fizessenek a gazdagok", illetve: ,,Ti dolgoztok. Ők lopnak. Mi visszaadjuk." Mindezekre válaszul érkezett a nagyobbik kormánypárt ifjúsági szervezetének szintén nehezen indokolható akciója: a Botkával és Vonával bábozó Soros és Simicska, mellette pedig a szöveg: ,,Milliárdosok emberei".

Az üzenetek mindenütt faék-egyszerűségűek. Az is figyelemre méltó, hogy úgy tűnik, senki sem bízik a saját jelöltjében, mindenki inkább a másikat akarja megmutatni. A másik fonákját. Ráadásul a szövegekben semmi új nincs: a Fidesz szótárában Soros és Simicska jó ideje a leggyakrabban emlegetett szereplő, a Jobbik fő témája hónapok óta a kormányzati korrupció, és az MSZP se ma kezdte régi baloldali önmagának (?) megtalálási kísérletét. Közben pedig a közvélemény-kutatók szerint a frontvonalak befagytak, minden maradt a régiben.

Mindezek után félve kérdezhetjük: lesz még rosszabb is? Vagy annyi haszna van ezeknek a kampányoknak, hogy lefelé már nem tudunk mozdulni?

Egy év múlva ez is kiderül.

MM

A 2014-es szindróma látszik eluralkodni a baloldali-liberális politikai térfélen. A jól ismert és bejáratott pártok, valamint az esetleges új formációk továbbra is az összefogás (vagy össze nem fogás) módjait kutatják - miközben a frontvonalak nagyjából befagytak ott, ahol még az egyesített baloldalnak sem mutatkozott semmi esélye a Fidesz-KDNP-vel szemben.

A megoldásokat mindenesetre rendületlenül keresik. Az MSZP korán megnevezte miniszterelnök-jelöltjét; Botka László a baloldali programhoz való visszatérésben és a 2010 előtti baloldali kormányok kulcsszereplőinek háttérbe szorításában látja a szavazatgyarapodás esélyét. A DK - amely a debreceni időközin legyőzte az MSZP jelöltjét, ráadásul módfelett büszke a 2002 és 2010 közti időszak kormányzására - az összefogást mantrázza, miközben Gyurcsány Ferenc láthatóan továbbra is a minél harsányabb nagyotmondást tartja a siker zálogának. Az Együtt - amely mára mindenkitől különvált - vagy a Párbeszéd láthatóan látványos akcionista performanszokkal nyerné meg a kormányellenes tábort - de mindezt továbbra is láthatatlanul teszik. Az LMP egyelőre úgy tűnik, Schiffer András parlamentből való távozása után sem szándékozik részt venni a baloldali blokkban. Ha mindez nem lenne elég: időről időre megjelenik Fodor Gábor, Bokros Lajos (természetesen saját formációval) és új szereplőként a Momentum.

Így néz tehát ki a baloldali párttérkép. Régi, megoldhatatlannak tűnő dilemmák, elsősorban régi, lejáratódott politikusokkal - kevésnek tűnő új mondandóval. Hogy végül ki egyezik meg kivel - és ez kinek lesz jó, ma még nem látszik.

Mint ahogy az sem, hogyan tudnak még százezreket meggyőzni arról, hogy ezen pártok koalíciója biztosítja leginkább a magyar jövő lehetőségét.

VS

Macron imázsépítése csaknem tökéletes volt. Hatékony, érthető és gyors. A volt gazdasági miniszter Francois Hollande szocialista kormányában tevékenykedett két évig, majd egy viharos szakítás után saját pártot alapított En Marche! (azaz: Előre!) néven, amihez hasonlóan még egy párt sem robbant be a francia politikába. Macron, Le Penhez hasonlóan rezonált a közbeszédben kialakult trendekre. Azonban a populista üzenetek helyett barátságosabb és idealistább utat választott. A politikai alaphelyzetet alapvetően három dolog jellemezte az En Marche! megalakításakor: gyenge politikai elit, ami nem tud válaszokat adni a jelen kihívásaira; általános megrendültség és félelem a terrorizmus miatt; valamint a társadalmi szakadékok fokozatos mélyülése. Macron kezdeti kommunikációjában levetette a tabukat, egyenesen elmondta: a jelenlegi elit és establishment rossz. Állítása az volt, hogy át kell hidalni a jobb-és baloldal közötti történelmi törésvonalat, felül kell emelkedni az establishment által meghonosított pártérdekeken, tiszta közbeszédet kell teremteni, és le kell számolni az elhiteltelenedett és bizonyításra képtelen erőkkel.

Macron tapasztalt bankárként egy egyéni sikertörténetet tudott felmutatni: egy fiatal, sikeres férfi, aki a business szférából jött, akire a politika is felfigyelt és először a tanácsait, majd segítségét kérte a gazdaság helyrerakása érdekében. Macron narratívájának dramaturgiája külön kitért a Hollande-al való szakításra is, miszerint a politikai elit előrébb helyezte saját érdekeit a gazdasági problémák megoldásánál, ezért Macron munkáját hátráltatták, aki így kilépett a „korrupt és tehetetlen” közegből. A narratíva és az imázsmítosz megismertetése után leginkább a civil élet szereplőit hívta meg pártjába, közben pedig összerakott egy nagyon határozott és újító programot, ami teljesen új színt adott a közéletnek. Fiatal, szakmai érveken nyugvó, bátor és határozott elképzelések sorozatát fogalmazták meg, Macron imázsának népszerűsége pedig csak tovább emelkedett a bal-és jobboldaltól elhidegülő szavazók körében. Ebben a sikeres növekedésben jelentős szerepe volt Le Pen negatív Európa-képének, és trendeket egyre inkább torzító kommunikációjának. Macron szó szerint kiszolgálta a francia szavazók legtöbb szegmensét. Bevándorlásellenesség és xenofóbia helyett kemény terrorellenes harcot hirdetett, befele forduló gazdaság helyett nyitottabb és nemzetközi piacokra kacsintgató politikát kínált. Megszólította a Hollande miatt teljesen elhidegült baloldali szavazókat, és a korrupció miatt jobboldalban csalódott választókat. Macron sikeres Franciaország képe erősen kötődik a sikeres Európa-képhez, liberalizált gazdaságpolitikája és nemzetek és kultúrák felett álló egyesítő víziója pedig meggyőzte a legfiatalabb szavazógenerációt is Franciaországban. Imázsa és programja régóta hiánycikk volt a francia politikai piacon, az emberek pedig egyből lecsaptak rá, amint elérhetővé vált. Így lett elnök Emmanuel Macronból.

Forrás:

http://index.hu/kulfold/2017/05/07/macron_le_pen_franciaorszag_elnokvalasztas_masodik_fordulo/

https://888.hu/article-le-pen-vs-macron-franciaorszag-elnokot-valaszt-elo-kozvetites

https://444.hu/2017/05/07/macron-alazatot-erot-es-szeretetet-igert