LR
A megüresedett önkormányzati képviselői posztért igencsak nagy volt a verseny március végén Budapesten, a VIII. kerület 6. körzetében, a Magdolna negyedben. Ennek fényében időközi önkormányzati választást írtak ki, mivel Balogh István Szilveszter (Fidesz) lemondott mandátumáról. A megüresedett pozícióért Sántha Péterné (KDNP-s alpolgármester), Pityinger László (más néven Dopeman, civil jelölt), Király Éva (MSZP) és Románné Bolba Márta (evangélikus lelkész, független jelölt) indultak különféle választási kampányok kíséretében.
Bolba Márta, a Magdolnanegyed lakója, a józsefvárosi gyülekezet lelkésze (Magyarországi Evangélikus Egyház magdolnavárosi lelkésze) és a Közöd Civil Társaság (KCT) vezetője, független jelöltként indult a VIII. kerületi időközi önkormányzatképviselő-választáson. A helyi lapok is megemlítik, hogy a közélet iránti érdeklődése, cselekvő hozzáállása példaértékű. Az Evangélikus Gyülekezeti Ház számos közösségi programot nyújtott és nyitott intézmény révén csoportokat is befogadott.
E példa révén Márta egyik fő célja az volt, hogy a Magdolnanegyed közösségére is igaz legyen az itt tapasztalható fejlődés és közösség tagjaira való nagyobb figyelés. A példa mondanivalóját, az ezen keresztül megfogalmazott célt a kampányban is erőteljesen kommunikálták, mely az alábbi volt: „Én szeretnék lenni az az ajtó, amin keresztül a józsefvárosiak beléphetnek az egyre inkább erőddé váló önkormányzatba.”
Látható, hogy ez az erőteljesen kommunikált főmondat - illetve lényegében maga a kampány -, nem egy hős szerepet és egy ahhoz tartozó tudatosan felépített narratívát kíván felépíteni, sokkal inkább egy emberarcú megközelítésben szeretné feltüntetni független jelöltjét (hasonlatosan lelkészi pozíciójához). Amellett, hogy felismerték a valós problémákat a negyed lakónak és a kisebbség körében, a megoldási javaslatok mellett tehát az emberközpontúság és az elérhetőség sugallata volt a cél („Én veletek vagyok, én közétek tartozom”) a kialakított politikai kommunikáció során.
A civil szerveződések elnökeként azt vallja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van beleszólni a közügyekbe. Min egy civil szerveződés elnöke, úgy gondolja, hogy nem csak az egyének segítésén és a szemléletmódváltáson van a hangsúly, hanem azon is, hogy érezhetően szükséges a rendszerszintű változás. Emellett fontos az egyedi konrextus Józsefváros esetén, hiszem itt sem egyszerű a civil szervezetek helyzete, mellyel ő is tisztában van, hiszen nap mint nap tapasztalja a nehézségeket.
Kampánya során nem csak a tételmondatok emberhez közeli kommunikációján van a hangsúly, hanem a civil szervezetek megfigyeléseiből és egyéb más tapasztalatok által megfogalmazott valós problémák felszínre hozásán is. Nem csak stílusában és cselekedeteiben válik emberközelivé Márta, hanem annak szellemiségében is, hogy egyértelműen kommunikálja a potenciális szavazók felé (akiknek az érdekeit kívánja képviselni), hogy ők ugyanolyan jogokkal rendelkeznek mint bárki más, illetve szavazásukkor saját helyzetükhöz mérten racionálisan döntenek. E gondolatiságót jól reprezentálja az alábbi idézet: „Nyilván jól mutat politikai marketing szempontból a fejlesztés, de a fenntartás és a használhatóság már, mint lakossági szempontok, sokszor háttérbe szorulnak. Ez egy nézetbeli különbség: kinek mi a fontosabb, a látszat vagy a tényleges javulás? Én abban hiszek, hogy közösen, a helyi lakosok bevonásával lehet ésszerűen, lassan, emberségesen kezelni ezeket a problémákat.” A kampány erőssége tehát nem csak a valós problémákra válaszként adott programban rejlik, hanem annak egy eddigitől eltérő, őszinte kommunikációban is, mely felhívja a figyelmet arra, hogy ki kell lépni az eddigi narratívákból, melyek nem engedték közel a negyed lakóit az önkormányzathoz és más döntésekben releváns folyamatokhoz.
Hivatkozásjegyzék:
http://kettosmerce.blog.hu/2017/03/27/a_labda_csak_egy_szimbolum_bolba_marta_jozsefvarosert_kuzd
