LR
A hazugság lényegében valótlanság állítása félrevezetés céljából. Egyes tanulmányok szerint a hazugság az ember egyik legősibb ösztöne. Hogy fér össze a valótlanság és az egyik legősibb ösztön? Az egyszerű válasz akár az evolúciós mechanizmusok analógiája is lehet: fennmaradás – inkább: bizonyos előnyök - szempontjából. Sokszor a „fennmaradáshoz” a könnyebb utat választjuk.
Donald Trump egyszerre hozott mennyiségi és minőségi váltást a politikai hazugságok világában az amerikai statisztikák szerint. Trum nyilvános kijelentéseinek 4%-a igaz teljes mértékben, 70%-a pedig hazugság. Persze a statisztikai adatokra is el lehet mondani majdnem ugyanezt, azonban, ha megközelítőleg szemrevételezzük az arányokat, nem túl bíztató a látkép. A politikában szinte már elfogadott a hazugságok jelenléte, azaz leginkább tehetetlenül legyint az átlagember. Azonban szembetűnő az, hogy van-e rendszer a hazugságok mögött, vagy sem.
Sokak szerint Trump spontán, lényegtelen apróságokban, szinte már-már a puszta élvezetért hazudik, s láthatóan nem érdeklik a következmények. Egyes kutatások és cikkek szerint a „világ legnagyobb hatalmú embere” kényszeres hazudozó, s ez őt egyáltalán nem érdekli. Egy friss ausztrál kutatás szerint, ez azonban a lojális híveket nem téríti el:
- szinte bármit elhisznek, ha azt Trump mondja
- ha Trumpot szembesítik adott állításának hamis voltával, az nem változtat az elnökbe vetett bizalmukon
- a cáfolatot hamar elfelejtik, s ismét Trump állítását fogadják el újra tényként
Az, hogy az ember ilyenkor láthatóan irracionálisan viselkedik, s szinte minden mást figyelmen kívül hagyva a hazugságnak kezd hinni, a kognitív folyamatokkal lehet magyarázni. Ha először meghall valamit az ember, azt először igaznak veszi, hogy később összevesse tudásával és tapasztalataival; azaz a második körös verifikáció után dől el, hogy amit hallott, igaz vagy hamis állítás számára. Mivel az első folyamat automatikus, a verifikáció pedig idő- és energiaigényes, ezért könnyű megzavarni benne az embereket. Emellett pedig pár pszichológiai jelenség is erős faktorrá válik (pl. kognitív disszonancia), melyek által preferáltal elhisszük az adott hazugságokat adott kontextusban, melyek megnyugtatóbban az igazságnál.
Erre, ahogyan a narratívákra is, tudatosan építenek a politikusok különböző kampányok vagy kommunikációs eszközök által. Mivel egy adott politikus, politikai párt adja az inputot, ezért ők vannak előnyben a befogadóval szemben. Lényegében ez Trump taktikája is: mindig ő irányítja az inputokat, az információk felett lényegében ő „uralkodik” az amerikai példában – s ezen analógiára más országokban is lehet példákat hozni. Így tehát, érthetően egyre nagyobb az igény a független médiumokra és az olyan platformokra, melyek a valós és igaz információk felkutatását tűzték ki elsődleges célként; amellett, hogy felhívják az emberek figyelmét a racionalitás fontosságára a csapdák, valótlan állítások és manipulatív narratívák elkerülése végett.
Hivatkozásjegyzék:
http://index.hu/tudomany/2017/04/04/a_sok_hazugsag_kolonizalja_az_elmet/
http://index.hu/tudomany/2016/12/01/trump_szo_szerint_kozelebb_hozza_a_vilagveget/
http://www.politico.com/magazine/story/2017/01/donald-trump-lies-liar-effect-brain-214658
