Takács Vivienn
A 2014 CII. tv. („kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tilalmáról”) elfogadását és 2015. március 15-i hatályba lépését több hónapnyi tussolás és tagadás előzte meg. A kormány máig tisztázatlan indokok (keresztény indíttatás, hazai kkv-kereskedelmi szektor és CBA helyzetbe hozása) miatt beleállt a KDNP egyik régi vesszőparipájának megvalósításába. Tudatában léve, hogy mind szavazóik körében, mind a kormánypártban is megütközést fog kelteni e törvény elfogadása, a kormány véghezvitte akaratát.
A vasárnapi zárva tartást a társadalom többsége elutasította[1]: a Medián, Ipsos és a Tárki 2015. májusi elemzéseinek átlagolása alapján kiderül, hogy a társadalom mintegy 62%-a utasítja el a vasárnapi boltzárat, szemben az azt támogató 35%-al. A párttáborok alapján történő bontás szerint még a Fidesz-szimpatizánsok körében is népszerűtlen volt a törvény[2]: a szabályozás megítélése a márciusi bevezetés után a pozitív jóslatok ellenére tovább romlott: 2015. májusára a fidesz-szavazók mintegy 63 százaléka utasította el a törvényt.
A másfél évig különböző módszerekkel (nem egyértelműen megfogalmazott, rövid idővel korában benyújtott népszavazási kérdések, kopaszok általi erődemonstrációval való megfélemlítés) hátráltatott és megakadályozott MSZP-s vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdés Kúria általi jóváhagyását követően mintegy egy héten belül bejelentették a vasárnapi boltzár eltörlését. A kérdés a pártfegyelméről híres és hírhedt Fidesz-KDNP-t is megosztotta: a KDNP-s képviselők tartózkodással fejezték ki nemtetszésüket, sőt, két kormánytag (Balog Zoltán, Lázár János) távolmaradásával és tiltakozó levéllel fejezte ki tiltakozását. A két KDNP-s miniszter, Seszták Miklós és Simicskó István Orbán utasítására igennel kellett, hogy szavazzon, kiállva ezzel a kormány egysége mellett.
A Fidesz az általános elutasítással indokolta meg a törvény visszavonását, azonban számos egyéb szempont szól a visszavonás mellett, ha politikai-hatalmi szempontból közelítjük meg a kérdést. Egy sikeresen felépített és végigvitt népszavazás sokáig a média reflektorfényében tarthatta volna az MSZP-t és az ellenzéket, a táborok mobilizációjához vezethetett volna, és a Fidesz népszerűségén is csorbát ejthetett volna. A Fidesz ezzel tisztában kellett, hogy legyen, mivel a 2008-as népszavazás is hasonlóan zajlott le, az akkor még ellenzékben lévő Fidesz vezetésével.
A párton belülről két megközelítés látszik kiviláglani a visszavonással kapcsolatban: az imént felsorolt esetleges népszerűségvesztés és egy esetleges népszavazási vereség által keltett látszólagos hatalomveszteség elkerülése miatt a boltzár visszavonása mellett húzott kardot Rogán Antal és köre, valószínűleg Habony Árpád tanácsaival ellátva. A párt elvhűségét féltő és a támogatók körében lévő bizalomvesztéstől tartó Balog és Lázár azonban feltételezhetően más logika mentén közelítheti meg a kérdést: véleményük szerint a gyakran rövid távú érdekek és a mindenek felett álló pragmatizmus és hatalomvezérelt gondolkodás mentén irányított politika hosszútávon nagyobb károkat okozhat a szavazóik körében, mint pár ellentmondásos és kevésbé népszerű intézkedés véghezvitele.
Az, hogy az elkövetkezőkben melyik álláspont bizonyul valósnak még a jövő zenéje. Ismerve a Fidesz eddigi döntéseit a visszakozás egy adott kérdésben mindig egy potenciális veszélyforrás hatástalanítására irányult (netadó), ezért a mostani helyzet jelentőségét sem szabad alábecsülni. A legújabb információk értelmében egy új népszavazási törvény került kidolgozásra az NVB-nél, melynek értelmében egyszerre két népszavazási kérdést is mérlegelhet és jóváhagyhat a bizottság egy témakörben, melyek közül a szükséges 200.000 aláírást előbb megszerző párt kérdéséről írnak ki népszavazást. Ismerve a jobboldali szavazók mobilizálhatóságát, ezzel könnyen kihúzhatják a talajt a jövőbeni ellenzéki népszavazások alól.
[1] http://444.hu/2015/05/07/ketharmad-ellenzi-a-vasarnapi-zarva-tartast/
