Csider Patrik Kristóf 

Ha azt mondom, hogy a közösségi média különböző platformjai ma már mindennapjaink szerves részei, akkor valószínűleg nem mondok újat senkinek. A Facebook már több mint másfél milliárd aktív felhasználóval rendelkezik, amelyben minden korosztály megtalálható. A Twitternek jelenleg 320 millió aktív tagja van, és még sorolhatnánk a népszerű social media felületeket.

Kereskedelemben, médiában dolgozó emberek már pár éve belátták, hogy a közösségi média felületek hatalmas gazdasági lehetőségeket rejtenek magukban, így marketingtevékenységük jelentős részét áthelyezték ezen platformokra.

Természetesen ezt a paradigmaváltást a politikai élet és annak szereplői sem hagyhatták figyelmen kívül. Ma ugyanolyan elvárt hogy legyen egy politikusnak hivatalos Facebook vagy Twitter profilja (Magyarországon utóbbi kevésbé népszerű), mint ahogyan elvárjuk azt más közszereplőktől, vagy cégektől.

Hazánkban is megfigyelhető a politikusaink részéről az ezen felületeken való jelenlét, ugyanakkor úgy vélem, hogy jelenleg még nem használják ki teljesen a benne rejlő lehetőségeket.

Előző állításomat arra alapozom, hogy Amerikában a jelenlegi előválasztásokban hatalmas szerepet kapnak a közösségi média felületek, mindegyik jelölt aktívan használja azokat a szavazópolgárokkal való kapcsolat megteremtésére, különös tekintettel a 24 és 35 év közötti korosztályra. – olvasható a www.adweek.com cikkében.

A politikai kampányok esetén több pozitív eredménye is lehet az ilyen típusú kommunikációnak. Az emberek számára a közösségi média felületek megjelenése előtt az internet túl nagy volt, nem érezték magukat biztonságban és jól a világhálón. A Facebook és társai ezen változtattak, és egy leszűkített világot, bizalmas légkört hoztak el a felhasználóknak. A bizalom megszerzése márpedig az egyik legértékesebb dolog egy politikus számára.

Lee Carosi Dunn, a Google választási csapatának vezetője szerint a 2016-os kampány a videó kampánya lesz, mert az emberek közvetlenséget és hitelességet várnak el a jelöltektől, valamint azt, hogy „nézzenek a szemükbe, és mondják el, hogy miért szavazzanak rájuk”. Ehhez pedig a Youtube lesz a legjobb csatorna.

Van Jones írásában odáig merészkedik az említett felületek előnyeit taglalva, hogy Donald Trumpnak az hozhatja el a győzelmet, ahogyan a közösségi médiát kezeli. Franklin D. Roosevelt a rádió, John F. Kennedy a televízió, Barack Obama pedig az internet hatékony felhasználásával vált népszerűvé és ezáltal elnökké. Vajon Donald Trump lesz az első aki sikerét a közösségi médiának köszönheti majd?

Én ezt nem gondolnám, bár tény, hogy Trump használja a legaktívabban ezen felületeket – derül ki Andrew Hutchinson cikkéből. Abban egyet értek, hogy nagyon széles közönséget lehet így elérni, sőt elkötelezni, de természetesen magában ez sem elég. Továbbá vannak bizonyos etikai és morális közönség kommunikációs (PR) szabályok, amelyeket a republikánus jelölt sokszor nem vesz figyelembe. Bár könnyen lehet, hogy ez is megfontolt lépés, és ezúton a (negatív) szájreklám lehetőségeit is igyekszik kihasználni Donald Trump a kampánya során.

Magyarországon tapasztalataim alapján a Jobbik politikusai használják talán legaktívabban a Facebook-ot kommunikációra, bár számukra sokszor ez az egyetlen mód, mivel szélsőséges nézeteiket a hagyományos médiában nehezen tudnák közzétenni. Így nem merném kijelenteni, hogy esetükben kifejezetten átgondolt, tudatos ezen médium használata, ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy egy 2015-ben készült kutatás szerint a fiatalok körében ez a párt a legnépszerűbb.

Hiszem, hogy a közösségi média a siker (egyik) kulcsa is lehet egy politikus vagy párt számára, de ehhez meg kell tanulni hibátlanul használni.