Gyurics Bernadett

Magyarország kormánya 2018-tól utófinanszírozással téríti meg az első, sikeres nyelvvizsga díját a 30 év alattiak számára. A hír olvasatán felmerül az emberben a kérdés; tudatos befektetés a leginnovatívabb erőforrásba, a tudástőkébe, avagy újabb csali a „nagyhalaknak”. De kik is azok a nagyhalak?

General Electrics. British American Tobacco. Tata. Diageo. Csak néhány név, multinacionális vállalat a közel 90 óriás közül, akik a hazai üzleti szolgáltatóközpontok (Shared Service Center, SSC) szektorát képviselik.

Kétségtelen, hogy ma Európa SSC nagyhatalma Magyarország. A fővárosi és vidéki, nyelveket beszélő fiataloknak e szektor azonnali munkalehetőséget, versenyképes fizetést, az államnak pedig jelentős adóbevételt jelent. A kisvállalkozások és a magyar gazdaság jövőjét meghatározó kkv szektor nem, vagy csak nehezen tudja felvenni a versenyt a fizetésekkel, kiemelkedő munkakörnyezettel. A fiatalok körében alapvetővé válik a konditerem, a frekventált helyen lévő iroda igénye. Cserébe a munka sokszor monoton, véget nem érő.

Bár az elitebb közgazdasági egyetemek is készség szinten várják el két idegen nyelv tárgyalási szintű ismeretét, a nyelveket beszélő aktív lakosság száma jó ideje stagnál, míg a nyelvismeret környező országokban fejlődő tendenciát mutat, ezzel veszélyeztetve vezető pozíciónkat az SSC piacon.

Vajon a nyelvvizsga-hozzájárulás változást jelent a magyar gazdaság számára? Erre csak az elkövetkező évek álláskeresőinek munkaerőpiaci magatartásából következtethetünk…