Nagy Anna
Közeledik a 2016-os Labdarugó Európa Bajnokság, hosszú idő után végre magyar érdekeltséggel, és sok szurkoló és futballrajongó gondolkodik azon, elutazzon-e. Csakhogy egyeseknél nem a pénz-, idő-, vagy kísérőhiány az ok a hezitálásra, hanem napjaink egyre nagyobb jelentőségű tényezője: a terrorveszély.
Habár a terrorizmus hosszú idő óta jelent valós fenyegetést, de a jelenlegi szíriai helyzet, és a migráció, valamint azok kapcsolata-nem kapcsolata a párizsi és brüsszeli terrortámadásokkal felerősítették a szélsőséges hangokat. Mindezek hatására a magyar kormány összeállított egy terrorellenes javaslatcsomagot, melyet a közeljövőben akár meg is szavazhat a parlament, hiszen ez azon ritka döntések közé tartozik, melyet különböző kisebb-nagyobb módosításokkal minden párt támogatna.[i] Érdemes megvizsgálni, miért is lehet ténylegesen szükség egy ilyen csomagra, mely többek között tartalmaz olyan elemeket, mint kijárási tilalom, ellenőrzött internet-, levél-, csomag- és postaforgalom, tömegrendezvény betiltás, médiatartalom befolyásolás, üzemanyagok fogyasztásának korlátozása, nemzetközi egyezményektől eltérő határforgalom-ellenőrzés, és további intézkedések.[ii]
A csomag bevezetése több célt is szolgálhat: egyrészről politikai (pl. média még nagyobb befolyásolása, manipulálása, magánszféra korlátozása), másrészről társadalmi célokat (emberek védelme a veszélytől, nyugalom biztosítása stb.). Véleményem szerint mindkettőnek van szerepe, de a legfontosabb indok a biztonságérzet növelése lehet. A közhangulat ugyanis bár ebben a kérdéskörben is felemás (elsősorban a migránsok okozta terrorveszély ok-okozati összefüggésében), de az elmúlt egy év eseményeit figyelembe véve egy ilyen jellegű csomag bevezetése, még ha csak szimbolikus intézkedéseket is tartalmazna, kis megnyugvást hozhatna. Ilyen jellegű esemény az egyre növekvő létszámú migránshullám végigvonulása Európán, a párizsi, brüsszeli és török merényletek, a kölni szilveszter, a bécsi fenyegetések, Magyarországon a nyári pályaudvari állapotok, a „vonulás” az M1-es autópályán, vagy a határ menti verekedések, összecsapások. A gyűlöletkeltő kampányok és plakátok sem tettek jót a közhangulatnak a kérdésben.
A személyes véleményem az, hogy a terrorveszély migrációtól függetlenül egyre súlyosabb fenyegetésnek számít. Ugyanakkor nem hiszem, hogy egy országon belüli törvénymódosítás elegendő megoldást jelent (akár hazánkban, akár más országokban). Nemzetközi kapcsolatok szintjén kellene az államvezetőknek végre közös nevezőre jutni, és a valós problémákkal foglalkozni, mert az egymásra mutogatás és bűnbakkeresés (ami nagyrészt jelenleg megy) tapasztalatom szerint csak mélyíteni szokta a konfliktusokat és nem megoldani.
[i] http://hvg.hu/itthon/20160401_terrorellenes_intezkedesek_mszp_tamogatas_otparti_egyeztetes
