Fricska Orsolya

Ha nyomon követjük az amerikai elnökválasztást és összevetjük egyes kampányelemeit a Magyarországon megszokott gyakorlattal, sok különbözőséget fedezhetünk fel. Egyik ezek közül a kerti táblák használata. Az Egyesült Államokban a kertes házak zöld övezeteiben a kerítések között fel-felbukkanó táblák jelzik az adott ház tulajdonosának politikai hovatartozását, gyakran felszólítással, hogy melyik jelöltre is kéne szavaznia az arra járó embereknek. Egyesek szerint ennek elhanyagolható hatása van a szavazatok alakulására, azonban mégis bevett kampányeszközként használják a politikusok.

Melvin Kahn politológus szerint főként a kezdeti, „name recognition” szakaszban lehet ennek pozitív hatása, amikor is az emberekben tudatosítja a jelölt nevét és egyáltalán létezését.  Ezen felül, ha a járókelő ismeri az ott lakó állampolgárt és ad a véleményére, akkor pusztán a szavazáshoz szükséges információ megszerzésének körülményessége miatt is inkább dönthet úgy, hogy a megbízható szomszéd által támogatott jelöltre szavaz. Az adott jelölt lelkes támogatói szoktak ilyen táblákat kihelyezni, melynek finanszírozása leggyakrabban a kampány forrásaiból történik. Ezáltal az aktív önkéntes pszichikailag is a jelölt támogatására rendezkedik be, azonosul a szerepével, s a tábla kihelyezésén felül is befolyásolni szándékozik majd ismeretségi körét. Kutatások szerint ezeknek a pozitív hatásoknak az összegzéseként 1 tábla kihelyezése átlagosan 6-10 szavazatot jelent majd a jelölt számára.

Ezzel szemben szlogenként terjedt el politikusi körökben: „Lawn Signs Don’t Vote”, tehát a kerti táblák nem szavaznak, nincs jelentős hatásuk a szavazás végkimenetelére. Tényleges hatásuk csak akkor van, amikor a jelöltek nevei kevésbé ismertek, tehát helyi választások esetén. Elnökválasztás során ez a probléma nem merül fel, emiatt gondolják úgy a kerti táblák ellen érvelők, hogy az ebbe fektetett pénzt hatékonyabban, direktebb kampányeszközökre lehetne fordítani. Az erről készült tanulmányról itt bővebben is olvashatunk.

Érdekes kérdés lehet, hogy Magyarországon és Európa legtöbb részén miért csak filmekből ismerünk hasonló táblákat. A kérdés megválaszolása az átlag állampolgár politikai hovatartozásának megnyilvánulásában (illetve meg nem nyilvánulásában) keresendő. Zártabb társadalom vagyunk, kevésbé vállaljuk fel politikai véleményünket nyilvánosan. Éppen ezért kevésbé lenne hatásos országunkban a kerti táblák kampányeszközként történő használata. Kíváncsian várom azonban az olvasók véleményét is a témában: működhetne kampányeszközként Magyarországon is?