A 2015. április 12-én megtartott tapolcai időközi választást a szavazatok 35,49%-ának megszerzésével a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben induló Rig Lajos nyerte, ezzel a párt megszerezte első egyéni mandátumát a magyar Országgyűlésben, maga mögött hagyva a szavazatok 34,38%-át megszerző Fenyvesi Zoltánt, a Fidesz jelöltjét. A szavazást fokozott figyelem övezte, hiszen egyfelől februárban tartott veszprémi választáson a baloldal által támogatott független jelölt, Kész Zoltán győzelme a Fidesz kétharmadának elvesztését eredményezte, másrészt a Jobbik nagy mértékű erősödése, népszerűsödése és a Fidesz támogatottságának csökkenése figyelhető meg a közelmúltban és napjainkban.
Orbán Viktor április 14-én Zalaegerszegen a Modern városok programjának keretében tartott tájékoztató végén újságírói kérdésre, a Jobbik győzelmével kapcsolatban kifejtette véleményét: "Magyarországon demokrácia van és egy-egy politikai erőnek a súlyát a magyar nép tölti ki a döntései révén. Most ez így történt a hétvégén is" hozzátette: "Mi más útvonalat javaslunk Magyarország számára, másként kötnénk össze Magyarországot Európával és a világgal, mint ahogy ezt a Jobbik tenné, azon kell dolgozniuk, hogy a mi útvonaltervünk vonzóbb legyen az emberek számára".
Politikai kommunikációs szempontból a nyilatkozata pozitívnak értékelendő, hiszen annak alapvető célja, hogy tájékoztatást adjon, úgy, hogy erősítse, ápolja, és fenntartsa a jó hírnevet, sugallja a megértést, a rokonszenvet, hiszen a szavazás bizalmi kérdés. Arról igyekszik meggyőzni a választókat, hogy a politikus azon túl, hogy tudomással bír a problémákról, képes és a jövőben is képes lesz azokat megoldani a társadalom érdekeihez illeszkedve (Vető 2006). Orbán Viktor e kijelentése mindezekben megfelel. A miniszterelnököt több támadás is érte és éri, miszerint diktátor szerepben irányítja az országot és illiberális demokráciát hirdet. E nyilatkozatában higgadtan, tényszerűen sugallja Magyarországi demokratikus rendszer meglétét és üdvözli annak jogszerű működését. Amikor a Jobbik győzelmének, a Fidesz alulmaradásának okait boncolgatja, akkor nem fogalmaz meg negatív, becsmérlő kritikát az ellenzékkel szemben, hanem mint a társadalom akaratának alárendelt, „nép szolgája” szerepből nyilvánítja ki, - a nép akaratát alázattal fogadva, érdekeik szem előtt tartását sugallva - hogy a politikai termék-és, szolgáltatáscsomagot (amely magában foglalja a pártokon túl, illetve azokból adódóan a párttagokat, politikusokat, a képviselt ideológiát, a jövővel kapcsolatos ígéretek halmazát Merkovity 2008, Vető 2006, Farkas- Hetesi-Dinya-Veres 2004) a társadalom igényeihez kívánja kialakítani. A vereséget egyfajta negatív visszajelzésként értékeli, amely az építkezésre, abból való tanulásra sarkallja, egyfajta piaci tesztelés, amely a jobb, vonzóbb termék előállítását segíti, ahhoz ad iránymutatást.
Arra a kérdésre, miszerint mekkora személyes és kormánypárti felelősséget érez a Jobbik megerősödéséért, a kormányfő azt mondta, hogy „Én a Fidesz és a kormány ügyeiért tudok felelősséget vállalni, de hogy az emberek mit gondolnak és merre akarnak menni, milyen érzések kavarognak a szívükben és milyen politikai döntés születik azért nem”
Ez a kijelentése vitatható, bár a társadalom iránti alárendeltség sugallása itt is megjelenik, viszont a Fidesz felelőssége a Jobbik megerősödéséért nem elhanyagolható. A „vásárlás” (ebben az esetben a szavazás) a piacon lévő kínálat alapján történik, tehát a Jobbik erősödése a Fidesz által kínált termék és szolgáltatáscsomag vonzerejének mérséklődésével párhuzamba állítható.
