Lukács Anita
Magyarországon régóta nagy vágya sok sportolónak, döntéshozónak, és egyszerű állampolgárnak is, hogy egyszer nyári olimpiát szervezhessen az ország. A legújabb célkitűzése ezeknek az embereknek, hogy elnyerjük a 2024-es, XXXIII. nyári olimpiai játékok szervezést, és Budapest adhasson otthont az eseménynek.
Sokakban él fájó sebként az 1920-as olimpia emléke, hiszen Budapest 1914-ben elnyerte a rendezés jogát, de a háborúval együtt ezt is elveszítette. Végül Antwerpen lett a rendező, és a versenyzőink nem is utazhattak el rá.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.
2015. június 23-án a fővárosi közgyűlés többsége is megszavazta az olimpia megrendezését, emellett Tarlós Istvánnak is szívügye a budapesti olimpia. A MOB elnöke, Borkai Zsolt felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az Agenda 2020 program meghirdetésével vége a drága olimpiáknak, lehetőséget kapnak “szegényebb” városok is. Az Agenda 2020 egyik legfontosabb eleme, hogy a központi város vezérletével csatlakozhatnak vidéki városok is egyfajta nemzeti olimpia megrendezésére.
2015. július 6-án a parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A pályázatról elkészített júniusi megvalósíthatósági tanulmány 774 milliárd forintra becsülte a szükséges befektetés összegét. Igennel szavazott a kormánypárti képviselők többsége, a Jobbik, valamint két független. Nemet mondott a legtöbb szocialista, az LMP-frakció, a DK-hoz tartozó függetlenek, az Együtt egyik politikusa és a PM-hez tartozó független képviselő is. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak.
2015 decemberében a budapesti közgyűlés az olimpia megrendezéséről Horváth Csaba (MSZP) által kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. A népszavazás létjogosultságát a következőkkel indokolták a képviselők például: az olimpiai rendezés ügye a főváros életét hosszútávon meghatározó ügy, össztársadalmi vita lehetne az olimpiáról és a korrupció kérdése is felmerült. Tarlós István főpolgármester a népszavazási kezdeményezést a politikai haszonszerzés eszközének nevezte.
A 2024-es olimpiára házigazdájáról 2017 nyarán, Limában dönt a NOB. Budapest mellett Los Angeles, Párizs és Róma maradt versenyben. Hamburg a helyi lakosság döntése értelmében nem száll harcba a rendezésért (a népszavazáson részt vevők 51,7 %-a mondott nemet).
Véleményem szerint érdemes lett volna népszavazást kiírni a 2024-es nyári olimpia szervezésével kapcsolatban, szerintem közel sem akkora a támogatottsága az emberek körében, ahogy azt a döntéshozók gondolják.
Források:
http://www.nemzetisport.hu/london_2012/budapesti-rendezesnek-indult-kizaras-lett-a-vege-2128587
http://hvg.hu/sport/20150206_A_MOB_javasolja_Magyarorszagnak_az_olimpi
http://index.hu/belfold/budapest/2015/06/23/kell-e_olimpia_-_most_dont_a_fovaros/
