Gulyás Gyöngyi

A politikai kampányok egy népszerű pontja a minimálbér emelésére vonatkozó ígéret, rögtön az infláció csökkentése után. A két eseménynek egy közös pontja akad: máshogy vélekedik róla az utca embere és a makroökonómia. Egy aktuális vetülete ennek az ellentétnek a Magyarország egyik legmeghatározóbb exportcikkeit adó autóipar történései. Mint számos médium megírta (köztük az Index is), végül az Audinak sikerült megállapodnia a munkavállalókkal, és bért emeltek. Viszont ez az eset olyan lavinát indíthat el, ami kihat a többi szereplőre is, és ez végsősoron a jövőben a beruházások elmaradásához vezethet. Ezen példa alapján láttam érdekesnek megvizsgálni, hogy a minimálbér emelése esetén is ugyanez játszódik-e le, vagy a gyakorlat nem támasztja alá az elméletet.

A mindennapi értelmezés

Magyarország népszerűségét beruházási szempontból elsősorban a munkaerő olcsósága adja. A mérleg másik oldala, hogy ez főként a tömeges munkára vonatkozik, hiszen nem mindegy, hogy tíz menedzser fizetésén spórol az adott vállalat, vagy 500 munkásén. Ebből következik, hogy a minimálbér emelése mindig jól jön egy kampány során, hiszen erre van ráhatása a politikának, törvényileg tudja szabályozni. És sajnos Magyarországon sokan kénytelenek ennyi pénzből megélni, így viszonylag nagy tömegeket tud ez az ígéret megmozgatni.

Az elméleti megközelítés

Az elmélet egy Marshall-kereszttel szemléltethető, amit Gábor R. István tanulmányából vettem át.

Mint látszik, ha nő az elérhető bér, megnő a munkakínálat, azaz többen szeretnének dolgozni. Ezzel ellentétben a munkaerő-kereslet csökken, hiszen magasabb bérért kevesebb embert szeretnének foglalkoztatni. Így az ábráról is leolvasható, hogy elméletileg az egyensúlyi ponttól eltérő minimálbér esetén munkanélküliség jelenik meg, ami éppen azt a csoportot sújtja, akinek a helyzetét az emelés javítani szándékozik.

A valóság

A valóságban érdemes mindkét szempontot figyelembe venni. Mint ahogy a HVG cikke rámutat, rövidtávon mindenképpen hatásos eszköz a minimálbér-emelés, hiszen nem csak politikai népszerűséget hoz, hanem egy hátrányos helyzetű csoport érdekeit szolgálja. Az elmélet és a gyakorlat szerint sem tudnak a cégek a változásra azonnal reagálni, mint ahogy az Audinál is láttuk, olcsóbb megoldás a bérek emelése, mint a kitelepülés. Hosszútávon azonban érdemes figyelembe venni az ország versenyképességének romlását, és azt, hogy esetleges beruházók megijednek az emelkedő bérektől, ami a foglalkoztatás visszaeséséhez vezet. És ez a visszaesés elsősorban az alacsony képzettségű, alacsony jövedelmű csoportokat érinti, pont, akikre pozitívan hat rövidtávon a béremelés.