2015. április 20-án Szél Bernadett a paksi atomerőmű-bővítés során keletkezett hulladék elhelyezéséről, illetve a környező településeken élők ezzel kapcsolatos tájékoztatásáról kérdezte Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Az aznapi ülésen nem ez volt a miniszterhez intézett első kérdése (korábban a hotelszámláiról is érdeklődött), mire Lázár János a következő felütéssel kezdte meg válaszadását:

„Képviselőtársam, úgy látom, hogy ma sűrű beszédre nyílik lehetőségem, képviselőasszony. Vagy önnek én jutok mindenről az eszébe, vagy pedig sok közös témánk van. Remélem, hogy ezt a speciális érdeklődést más minisztertársammal is megosztja majd.”

Válaszát a mögötte ülő fideszes képviselők derült jókedvvel és nevetéssel nyugtázták. Az ülést vezető Hiller István megkérte képviselőtársait, hogy beszédeikben „ne adjanak okot félreértésekre”. Szél Bernadett pedig a következőképp reagált:

„ez kőkemény szexizmus volt, amit minden nőtársam nevében visszautasítok.”

Mindenkire rábízom, hogy eldöntse minek szánta a miniszter úr fentebbi kijelentését. (Én a videó megnézése után, látva Lázár János mimikáját, és a fideszes képviselők reakcióját, teljesen egyetértek Szél Bernadett ítéletével.)

[Lsd: https://www.youtube.com/watch?v=phTnTV16vnE&spfreload=10]

De hogyan is értelmezhetjük ezt a jelenetet politikai marketing szempontból? Akárhogy is nézzük, Lázár János a Fidesz egyik vezető politikusa, a legfontosabb kérdésekben döntő minisztérium vezetője, a párt egyik legjobban látható terméke. Rengeteg figyelmet kap, hiszen leginkább ő nyilatkozik azokat a kérdéseket illetően, amik a magyar társadalom többségét érintik és érdeklik. Híres arról, hogy nehezen lehet zavarba hozni, minden kérdés lepattan róla, határozottan képviseli a pártérdekeket, pártértékeket. Lázár János népszerűsége egy évvel ezelőtt 34%-on állt2, 2015-ös népszerűségi lista még nem áll rendelkezésre, holott érdemes lenne monitorozni, hogy egy ilyen kijelentés és ez az attitűd, hogyan befolyásolja a választásra jogosultakat, akiknek több, mint fele nőnemű.

A helyzet az, hogy ez a jelenet valószínűleg semmilyen hatást nem váltana ki Lázár János megítélésében, még akkor sem, ha közvetlenül másnap mérnék az elfogadottságát. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyasztók (a választók) értékelhessék a terméket/szolgáltatást, s annak változásait, tudniuk kéne ezekről a hírekről is. A magyar média azonban vajmi keveset foglalkozott ezzel, a nagyobb médiumok közül a 444.hu, az index.hu, a nol.hu és az ATV szerepeltetett hírt a Szél-Lázár ütközésről.

Az elmúlt években számos nemzetközi projekt indult a női egyenjogúság jegyében (pl. női kvóták elfogadása Németországban, az Európai Központi Bankban, #heforshe mozgalom Emma Watson vezetésével, stb.). Azonban Magyarországon még nagyon fiatalok azok a kezdeményezések, melyek a nemek közötti egyenjogúságot tűzték zászlajukra.

A nők aránya 2014-ben a magyar Országgyűlésben 9,54%. Ezen belül is érdemes a Fidesz képviselők nemi megoszlását kiemelni, 131 képviselőjük közül, csupán 9 nő, ezzel a legalacsonyabb női arányt felmutatva.

Ahhoz, hogy a Lázár János-féle megnyilvánulásnak szavazatokban mérhető hatása legyen, először a nők alulreprezentáltságán kell javítani, és hétköznapi témává tenni. Ez egy hatalmas lehetőség az ellenzéki pártok kezében, aki ezt a „nagyobbak” közül megragadja komoly kihívója lehet a „szexista szűknadrágosoknak”.