Anonymus
A mai huszonévesek nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis ebben a korban alakul ki az egyén politikai identitása. Ezt a folyamatot pedig a jelen Magyarországán olyan szélsőségek között élik meg, amely ki tudja milyen torzulásokat szül a fejekben. A kormánypropaganda és az ellenpártok jóízlést nem ismerve vetik be manipulációs eszköztárukat, független média, mint olyan aligha maradt. Semlegesnek maradni szinte lehetetlen, jómagam próbáltam, nem ment.
Az identitásnak van “én” és “mi” része. “Az egyéni én kiindulópontja az egyén biológiai adottságai, létezésének testszerûsége, az ezzel kapcsolatos lehetõségei és alapszükségletei. Ezzel szemben a személyes identitás az egyén minden olyan szerepének, tulajdonságának és képességének a foglalata, amelyek társadalmi besorolhatóságát és elismertségét megszabják” (Bakk 2008, p26). A politikai identitás nem az egyéni vagy a személyes én, hanem a “mi” identitása. Ezért is nevezi Bakk a politikát “mi-világnak”.
A politikai identitást valójában a konfliktusok teremtik, s ezáltal politikai közösséget is. Ez az identitás a politikai konfliktusokat megelõzõen nem is létezik, azaz maguk a politikai konfliktusok teremtik és mutatják meg az identitást. A konfliktusnak ebben az értelemben ismeretelméleti szerepe van: kialakítja és megmutatja identitásunkat (Körösényi 2005, p128).
A konfliktus állandó jelenlevője a társadalmaknak, ugyanakkor ismerjük el, 2016-2017 Magyarországán bőven jut belőle. Ezért sem lehet semlegesnek maradni, mert mára a kormány törvénykezése olyan társadalmi csoportok életére is közvetlen hatással van (például a szemüket éppen csak kinyitó, nagyvilágban szemlélődő egyetemisták), amelyre korábban csak közvetve. A konfliktus tehát beszivárgott az ön-centrikus életet élő huszonévesek közé is, akik korábban a politikát kevésbé érezték személyes relevanciának, és ahol konfliktus van ott politikai identitás is. Azzal, hogy a kormány beleszólt a huszonévesek “ügyeibe” is egy politikailag érdektelen tömeget aktivizált, mégpedig többségben ellenükre.
De visszatérve az eredeti felvetéshez: mi a következménye a politikai kampányok és sajtó szélsőséges megjelenéseinek? Milyen közeget biztosít ez a helyzet a politikai identitás kialakításához? Véleményem szerint ez a közeg szélsőséges ideológiákat követő jövőbeli politikusokat szül. Aki azt hiszi, hogy mindegyik huszonéves az “IstandwithCEU” oldalt erősíti téved. Elég csak saját ismerettségi körömben körülnéznem és az egyszerű szociológiai következtetést levonnom, miszerint a fideszes szülők csemetéi is a Fidelitas fészkéből kirepülve fideszesekké lesznek. A mai huszonévesek politikai identitása egyben a jövő politikus nemzedékének politikai identitása, sőt Magyarország jövőjének alapja.
Források:
Körösényi András (2005): A barátság politikája versus az ellenségesség politikája. Századvég, 4. (38. sz.) 128
Bakk Miklós (2008): Politikai közösség és identitás, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár
