Kovács Enikő
A politikában a szimbólumok a kommunikáció és a csoportkohézió megerősítésének eszközei. Szimbolikus jelentéssel bírnak például a színek, melyek döntéseinkre is hatással vannak. A legősibb kifejezőeszközök között tartjuk számon, melyek komoly kommunikatív erővel bírnak, így azok könnyen és hatásosan használhatóak fel különböző üzenetek közvetítésekor. az üzenet tartalmának megerősítésére, illetve kiegészítésére. Az, hogy az emberek számára melyik szín mit fejez ki, vagy mit szimbolizál az egyrészt pszichológiailag, másrészt kulturálisan meghatározott. A hétköznapi életben az egyes színekhez különböző érzelmeket társítunk, melyek tudat alatt a hangulatunkat, érzéseinket és akár döntéseinket is befolyásolhatják. Míg a piroshoz általában a szerelem vagy az agresszió, a feltűnés, addig a kékhez a bölcsesség, tisztaság képzete társul általában.
A gazdasági életben elengedhetetlen egy márka számára a színekkel és a képi megjelenéssel való foglalkozás. Így a politikai marketingben, a politikai márka kialakításakor szintén fontos szerepet kap a vizuális elemek használata. A logó stabilan jelképzi a párt irányultságát, változása mindig valamilyen átpozícionálást jelez. Fontos jelzési értéke van ezen belül a színeknek, mely a logón és a hagyományos kommunikációs elemeken kívül már az öltözködésben is hangsúlyt kaphat.
A csoportok, pártok közötti versengésben a szín feladata az azonosítás, megkülönböztetés és identitás jelzése. Az azonosító szín megválasztásakor a sztenderd színpszichológián túl szerepet játszik a kor színszimbolikája és az ellenféltől való erős különbözésre való törekvés is.
Világszinten megfigyelhető bizonyos színek ugyanazon eszméhez való társítása. A piros a kommunista, szocialista eszméket jelképezi világszerte, az amerikai egyesült államokban a republikánusok színe. Sárga a liberalizmus jellemző megjelíntésére szolgál, azonban gyűlölködő vonzata miatt a kitaszítottak színévé is vált. A kéket az egyesült államokban a demokraták megjelenítésének erősítésére használják, míg a világ többi országában a konzervatív eszmékhez társul. A narancssárga szín alapvetően a Holland királyi család színe, általánosságban reformra is utalhat, de ezen kívül Európában a protestánsokhoz, a kereszténydemokratákhoz és a populista pártokhoz kapcsolható. A zöld szín a legtöbb esetben a reményt, illetve a környezetvédő “zöld” eszméket szimbolzálja. Írországban a nacionalisták használják, de ez a fő színe az iszlámnak is. A lila eleinte a felsőosztály jelképének számított, mára leginkább a feministák kifejezőeszköze, a modern politika használja. A színek értelmezését gyakran formálják a történelmi események. Jelentésük ezáltal teljesen értelmet is nyerhet. A barna szín gyakori politikai használata például a fasiszta rezsim jelképévé alakuálsával fejeződött be és került összefüggésbe a népirtással. Színek további jelentéseiről tovább információ található itt.
A színeket választhatja magának a párt is, de társíthatja hozzá a média, választópolgárok is, ahogyan történt az egyesült államok esetében is: bővebb információ az amerikai rendszerről.
A színek szerepe kiemelt a választási kampányok során, hiszen a rövid és ütős üzeneteket kitűnően kiegészítik és kiemelik. A politikai marketingben az egyes márkák, azaz a pártok színei egyre intenzívebben jelennek mind a kampányok, mind a digitális és a személyes megjelenések során is.
Pártok színeinek megjelnése a nyakkendőkön és a díszleten is
További információ elérhető:
http://www.sikermarketing.hu/politikai_marketing_egy_gazdasagi_marketinges_szemevel
http://www.orchard.co.uk/Blog/Why-are-the-political-parties-that-colour-9452.aspx
http://www.fotomagazin.hu/cikkek/minden-amit-tudni-akartal-a-szinekrol-2-
http://www.szinkommunikacio.hu/22_22.htm
http://www.colorcombos.com/understanding-political-color-designations-article.html
http://www.mmegi.bw/index.php?sid=1&aid=476&dir=2011/July/Monday25/
